Antibiotikum hatása és mellékhatása, haszna és árnyoldalai

Mi az antibiotikum?

Az antibiotikumok a baktériumok által okozott fertőzések gyógyítására alkalmazható gyógyszerek. Hatásukat vagy a baktérium elölésével, vagy a baktérium szaporodásának gátlásával fejtik ki.
 
A legismertebb antibiotikum a Penicillin, melynek baktériumölő hatását Alexander Fleming fedezte fel 1928-ban. Ez a Penicillum notatum penészgomba terméke. A penészgomba az antibiotikumok egész sorát indította el. Legtöbbjük természetes anyagokon alapul, gombákkal, vagy génmódosított baktériumokkal termelik, de nem ritkák a fél vagy teljesen szintetikus termékek sem. Manapság a leggyakrabban felírt gyógyszerré vált, a világon használt gyógyszermennyiség több mint 10%-a antibiotikum.
 
Leggyakrabban szájon át alkalmazzuk őket, súlyosabb fertőzések esetén intravénás bevitelre is lehet szükség. Kisebb helyi fertőzések leküzdésére léteznek antibiotikum tartalmú helyileg alkalmazható szerek, krémek, orrcsepp, stb.
 
Az antibiotikumok felfedezésével és elterjedésével számos korábban súlyos vagy akár halálos betegség, viszonylag könnyen gyógyíthatóvá vált, emberek millióit lehetett meggyógyítani a segítségükkel, az antibiotikum haszna tagadhatatlan.

Az antibiotikum mellékhatásai (ritkák)

  • allergia
  • láz
  • a természetes baktériumflóra pusztulása (hasmenés, gombás fertőzések stb.)

Antibiotikum árnyoldala

Az antibiotikum elterjedése nem csak előnyökkel járt. Nem csak betegség kapcsán találkozik vele a szervezetünk, hisz az állatgyógyászatban is használják, így jelen van az ételben amit megeszünk, sőt a környezetünkben is. A testünkben normálisan is vannak baktériumok, melyekkel együtt élünk. A mikroorganizmusok is akárcsak minden élőlény, a túlélés érdekében idomulnak a környezetéhez, alkalmazkodnak a változásokhoz.
 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Ajánló Antibiotikumok
Védőoltások
Fertőző betegségek
(Új lapon nyílnak meg)

A folyton jelen lévő antibiotikumok miatt, egy-egy baktérium egy szerencsés mutáció során megtanulja lebontani, vagy túlélni az antibiotikumot, és míg a többi baktérium elpusztul, ő életteret nyer a szaporodáshoz a helyükön.
 
Így egy darab túlélő baktérium képes elterjedni a szervezetben.
 
Mára már kialakultak olyan antibiotikum rezisztens baktérium fajok, melyek elpusztítása nagy kihívást jelent az orvostudománynak.
 
(Antibiotikum rezisztencia: a baktérium ellenálló képessége az antibiotikum felé. A rezisztens baktérium nem, vagy nehezebben pusztul el az adott antibiotikumtól. )
 
Az intenzív állattartásban használt antibiotikumok maradékai és az állatokban kitenyészett rezisztens baktériumok közvetlenül a természetbe kerülnek, szennyezve azt. A természetbe került multirezisztens kórokozók, az emberi szervezetbe kerülve súlyos fertőzéseket okozhatnak.
 
Ez a tény szemléletváltást eredményezett az egészségügyi munkában. Véget ért az a szemlélet miszerint egy vírusos fertőzés (nátha, megfázás stb.) esetén adjunk antibiotikumot a betegnek, megelőzendő a bakteriális felülfertőződést, hisz épp az indokolatlanul jelen lévő antibiotikum az, ami elősegíti az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulását.
 
[gyógyszereklázcsilltünetek]A betegek részéről még ez a szemléletváltás nem teljes. Sokszor találkozni elégedetlen szülőkkel akik orvostól orvosig járnak a lázas vírusos hurutos gyermekkel, mert az előző helyen nem írt a doktor antibiotikumot.
 
Fontos megérteni hogy a baktériumok és a vírusok különbségéből adódóan az antibiotikum a vírusra nem hat, csak a baktériumra.
 
A vírusoknak nincs önálló anyagcseréje, nincsenek önálló életfolyamatai és nem szaporodnak csak a gazdasejtet programozzák át hogy “lemásolja” a vírust.
 
A baktériumok ezzel szemben életjeleket mutatnak, anyagcserével és életjelenségekkel rendelkeznek.
 
Az antibiotikum a baktériumok anyagcseréjét, életfolyamatait, vagy szaporodását gátolja.

Az antibiotikum kezeléssel kapcsolatos irányvonalak, szabályok a fentiek tükrében:

  • vírusos fertőzés esetén értelmetlen az antibiotikum használata, hisz a vírusra nem hat, viszont elősegíti a rezisztens baktériumok kifejlődését
  • tilos az öngyógyszerezés, az antibiotikum terápia mindig felelős orvosi döntésen kell alapuljon, egyedi elbírálás alapján
  • javulás esetén is végig kell fogyasztani az antibiotikum kúrát, hiszen ha csak egy darab kórokozó is túléli a kezelést, kialakulhat belőle az új ellenálló faj !
  • Az antibiotikumok nem csak a patogén baktériumokat pusztítják, hanem a normálisan a szervezetben élő  “jó” baktériumokat is. A normális flóra pusztulása emésztőszervi tüneteket okozhat, valamint az elpusztult természetes baktériumok helyén felszabadult élettéren egyéb kórokozók (pl. gombák) szaporodhatnak el.
     
    Antibiotikum kúra esetén használjunk probiotikumokat (Laktív, Pro kid, stb.) az elpusztult hasznos baktériumok pótlására.

 


Stevia édesítőszer


Antibiotikumok csoportjai (a teljesség igénye nélkül)

Pennicillinek:

A legrégebben ismert antibiotikum. Kémiailag β-laktám -ok. A baktériumok sejtfalszintézisét gátolják ami ellen számos baktérium képessé vált védekezni, például azzal, hogy olyan enzimeket (β-laktamáz) termelnek amik  hatástalanítják az antibiotikumot. A klasszikus penicillinek számítanak a legerősebb allergéneknek, melyek az arra érzékeny egyénekben akár anafilaxiás sokkot is kiválthatnak. Számos vegyület tartozik ide:

Amoxicillin, Ampicillin, Azlocillin, Bacampicillin, Benzilpenicillin, Karbenicillin, Carindacillin, Mezlocillin, Oxacillin, Penamecillin, Phenoximetilpenicillin

Cefalosporinok:

A pencillinhez hasonlóan a cefalosporinok is β-laktám antibiotikumok, szintén a sejtfal szintézisét gátolják. Ezzel baktericid hatást fejtenek ki, elölik a rájuk érzékeny baktériumokat. Kevésbé érzékenyek a hagyományos β-laktamázokkal (pl. penicillinázzal) szemben, azonban számos baktérium képes elbontani őket az úgynevezett  ESBL segítségével (Extended spectrum β-lactamase). Szintén atoxikusak, allergia azonban velük szemben is kialakulhat.

Cefaklór, Cefalexin, Cefamandol, Cefazolin, Cefetamet, Cefoperazon, Cefotaxim, Cefoxitin, Cefuroxim, Ceftarolin, Ceftazidim, Ceftibuten, Ceftriaxon, Cefizoxim

Karbapenémek :

Szintén β-laktám antibiotikumok. Hatásuk baktericid, melyet a sejtfal szintézis gátlásával fejtenek ki. Nagy előnyük a széles hatásspektrumuk, és az ESBL-lel szembeni ellenálló képességük. Sajnálatos módon egyes baktériumok még hatásosabb β-laktamázokat termelnek. (MBL, metallo-β-laktamáz) Ezekkel szemben a karbapenémek is hatástalanok. Atoxikusak, allergiás reakciókat viszont kiválthatnak.

Imipeném, Meropeném

Glikopeptidek:

A glikopeptid antibiotikumok szintén a bakteriális sejtfal képződését gátolják. Csak Gram-pozitív baktériumokra hatnak, hatásuk időfüggő, baktericid. A bélcsatornából nem szívódnak fel. A szervezetből a vizelettel ürülnek. Bakteriális rezisztencia a kötőhely megváltozásával alakulhat ki

Teikoplanin, Vankomicin

Aminoglikozidok:

A baktériumok fehérjeszintézisét gátolják.

Amikacin, Gentamicin, Netilmicin, Sztreptomicin, Tobramicin, Neomicin

Makrolidok:

Azithromycin, Clarithromycin, Klindamicin, Eritromicin, Josamycin, Roxitromicin, Spiramicin

Tetraciklinek:

Doxycycline, Klórtetraciklin, Limeciklin, Metaciklin, Oxitetraciklin, Tetraciklin, Minocycline, Rolitetracycline, Penimepicycline, Clomocycline

Amfenikol :

Kloramfenikol

Szulfonamidok:

Sulfametoxazol, Sulfadimidin, Sulfaguanidin, Metronidazol

Kinolonok:

Ciprofloxacin, Nalidixsav, Norfloxacin, Ofloxacin, Perfloxacin, Nitrofurantoin

Antituberkulotikumok:

Az antituberkulotikumok alatt a tuberkulózis kezelésére alkalmas gyógyszereket értjük. Ezeket a gyógyszereket kombinációban alkalmazzuk.

PAS, Sztreptomicin, Ethambutol (EMB), Izoniazid (INH), Pyrazinamid, Rifampin