Az emésztőrendszer anatómiája

Az emésztőrendszer az a szervrendszerünk, melynek feladata hogy a külvilágból felvegye és feldolgozza azokat az anyagokat, melyek a testünk felépítéséhez, karbantartásához és a működés energiaigényének biztosításához szükségesek.

Az emésztőrendszer felépítése

Az emésztőrendszert a tápcsatorna és a vele kapcsolatban álló szervek alkotják. A tápcsatorna egy differenciált csőrendszer, melynek részei fentről lefelé:

Szájüreg (cavum oris)

Feladata a táplálék előkészítése az emésztési folyamatokra, aprítással és falatképzéssel. Ezen kívül az ízleléssel az érzékelésben is szerepet játszik. További feladata még a beszéd, és a védelem.
 
A szájüreget belül nyálkahártya borítja, fontos alkotója a nyelv és a fogak, melyek az aprítási és falatképzési feladatokon túl, a beszédben is fontos szerepet játszanak.
 
Váladéka a nyál melyet a nyálmirigyek termelnek. A 3 pár szájüregen kívüli nyálmirigy mellett a nyelvben és a száj nyálkahártyájában  is találhatók apróbb nyálmirigyek. A nyál a nyálamiláz nevű enzimjének segítségével a keményítőt bontja, mucin nevű fehérjéje pedig a falat síkosításában segít.

Garat (pharynx)

Itt kereszteződik a táplálék és a levegő útja, ezen felül még a dobüreggel való nyomáskiegyenlítésben is szerepe van a fülkürtön keresztül. A garat orri része nem tartozik az emésztőcsatornához.

Nyelőcső (oesophagus)

Izmos falú cső melynek feladata hogy a lenyelt táplálék a gyomorba kerüljön. Ezt a feladatát reflexfolyamatként végzett perisztaltikus (“féregszerűen” történő összehúzódás) mozgásával teljesíti.

 




 

Gyomor

Az emésztőcsatorna legtágabb része, ahova az étel a nyelőcsőből egy záróizommal (sphincter) ellátott kapun keresztül jut be. Ennek a neve gyomorszáj vagy cardia.
 
A gyomor előemészti, tárolja és keveri a táplálékot. A gyomornedv sósavat és egy pepszinogén nevű elő enzimet tartalmaz, mely a sósav hatására pepszin enzimmé alakul. A pepszin a fehérjéket bontja. Sósavtartalma miatt a bejutott kórokozók nagy része elpusztul a gyomorban.
 
A táplálék a gyomorkimeneten (pylorus) keresztül halad tovább a vékonybélbe.

Vékonybél

A vékonybél három részből áll: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum) és csípőbél (ileum). Az emésztés és a felszívódás legnagyobb része a vékonybélben történik. A vékonybél nyálkahártyájának mirigyei termelik a bélnedvet, mely emésztőenzimeket, valamint síkosító és nyálkahártya védő anyagot tartalmaz.  A vékonybél első szakaszába a patkóbélbe üríti váladékát a máj és a hasnyálmirigy.
 
A hasnyál enzimjei:

  • lipáz, ami a zsírokat zsírsavakra és glicerinre bontja
  • nukleáz, ami a nukleinsavakat nukleotidokká bontja
  • tripszin, chimotripszin, karboxipeptidáz, elaszáz, amelyek a oligopeptideket (fehérjefragmentumokat) bontja peptidekké
  • hasnyál-amiláz, ami a poli- és oligoszacharidokat (cukrokat, pl. keményítő) diszacharidokká (maltóz v. malátacukor) bontja

A máj váladéka az epe. Az epe az epesavtartalmánál fogva a zsírok emulgeálását végzi.
 
A bélnedv enzimjei:

  • lipáz, zsírbontó
  • nukleáz, nukleinsavbontó
  • erepszin, ami a tripszin termékét (dipeptid, monopeptiddé (aminosavakra) bontja
  • maltáz, ami a hasnyál-amiláz termékét (diszacharid) monoszacharidokká (glükóz v. szőlőcukor) bontja

A hasnyálmirigy és a vékonybél enzimjeivel együttesen történik az emésztés folyamata, amelynek célja a lehető legtöbb anyag felszívódásra alkalmassá tétele a vérbe és a nyirokérrendszerbe.
 
A felszívódást elősegítik a felszínt nagyobbító képződmények,  a körkörös nyálkahártyaredők és a bélbolyhok Ezeknek a képződményeknek köszönhetően a vékonybél belső felszíne 300 m². A hám is különleges “felszívó hám”, a sejtek felszínén mikrobolyhok vannak, amelyek sokszorosára növelik a sejtek felszívó felszínét. A zsír a bélbolyhokon keresztül  a nyirokérrendszerbe szívódik fel és a nyirokkeringés szállítja el. Az emésztést és felszívódást elősegíti a belek  béltartalmat keverő mozgása, perisztaltikája pedig a béltartalom továbbítását végzi. A vékonybeleket a bélfodor (mesenterium) mozgékonyságot biztosítva rögzíti a hátsó hasfalhoz.
 
A vékonybélből a megemésztett táplálék után maradt salakanyag a vastagbélbe halad tovább.

Vastagbél

A vastagbél (colon) bejárata egy szelepszerű képződmény mely megakadályozza hogy a baktériumokat tartalmazó vastagbéltartalom visszafolyjon a steril vékonybélbe. A vastagbélben emésztés már nem zajlik, csak víz, ionok és vitaminok felszívódása történik. A baktériumok bontó tevékenysége mellett K és B vitaminok termelődnek.
 
Első szakasza a  vakbél (coecum) melynek egy csökevényes nyúlványa a féregnyúlvány (appendix). Ezt követi a felszálló vastagbél (colon ascendens), a haránt vastagbél (colon transversum) ,a leszálló vastagbél (colon descendens) és a szigmabél (colon sigmoideum). Utolsó szakasza a végbél (rectum), melyből a végbélnyíláson (anus) keresztül a széklet a külvilágba távozik.