A szervezetünket folyamatosan érik olyan hatások mind belülről, mind a külvilág felől melyek betegséget okozhatnak.

A szervezet szabályozó és védekező mechanizmusai révén ezeket a hatásokat kiküszöböli, így teremtve meg a viszonylag állandó belső környezetet, és a harmóniát a külvilággal.

Amennyiben ebben a szabályozó-védekező mechanizmusban zavar támad, vagy csak egyszerűen túl erős, vagy túl sok hatás ér bennünket, a szervezet nem képes az egyensúly fenntartására és kialakul a betegség.

A betegséget okozó tényezők (kórokok)

 

Belső (endogén) okok

Örökletes tényezőkön, alkati adottságokon és a meglévő betegségeken alapuló hatások.

 

Külső (exogén) okok

  • Élő: az emberre ártalmas (patogén) mikroorganizmusok (a vírusok, a baktériumok, a rickettsiák, a protozoonok), gombák, férgek és ízeltlábúak
  • Élettelen: idegen testek, mechanikai, fizikai, kémiai, elektromos, sugárzási és légköri ártalmakA szervezetet kívülről érő legkülönfélébb tényezők, amelyek betegséget előidézni képesek.

A betegséget általában sok tényező együttes hatása hozza létre, nem mindegyik ok egyforma jelentőségű és a  felderített kórfolyamatokban mindig találunk olyan tényezőt, amely közvetlenül felelős a betegség keletkezéséért (elsődleges vagy vezető kórok)

 

Külső kórokok

 

Élettelen kórokok

Mechanikai ártalmak
Fizikai ártalmak

Kinetosisok
A szervezet egyensúlyi helyzetét hullámzó mozgások zavarják (hintázás, körhinta, lift, hullámvasút). Leggyakrabban tengeribetegség vagy légi betegség formájában fordulnak elő.
Tünetek: émelygés, szédülés, rossz közérzet, hányinger, hányás, megsemmisülés érzése.

Elektromos ártalmak

  • Villámcsapás
  • Hálózati váltóáram

Sugárzási ártalmak

  • Fényhatás: fényártalmak, napszúrás, hóvakság
  • Hőhatás: égés, fagyás, kihűlés, hőguta…
  • Ionizáló sugár: ultraibolya, röntgen…

Légköri ártalmak

  • Meteorológiai frontok
  • Légnyomás hirtelen változása

Kémiai ártalmak

  •  Mérgek

 




 

Élő kórokok

Olyan mikroorganizmusok, egy vagy többsejtű élőlények melyek betegséget okoznak.

  • Vírusok
  • Baktériumok
  • Rickettsiák
  • Gombák
  • Paraziták (protozoonok, férgek, ízeltlábúak)

Az emberi szervezetben nagyon sok mikroorganizmus él, sok közülük normális életkörülmények között nem okoz betegséget mert a szervezet a védekező mechanizmusai révén gátad szab elszaporodásuknak.  Vannak olyan mikroorganizmusok is, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges szervezetből.

A betegséget kiváltó mikroorganizmusokat patogén kórokoknak nevezzük.

Vírusok

A legkisebb, nem sejtes szerkezetű, életjelenséget önmagukban nem mutató sejtparaziták. Nem folytatnak anyagcserét és nem szaporodnak a gazdatesten kívül. Nagyságuk 0,02-0,3 mikrométer.  Szaporodni csak a gazdasejtben képesek úgy, hogy annak anyagcseréjét megváltoztatják  Azonos felépítésű intracelluláris molekularészecskék.  Részei: a mag és a tok. Magjuk nukleinsavból áll (DNS vagy RNS), tokjukat protein alkotja.

Megjelenési formáik:

  • vegetatív vírus: a szaporodó forma
  • virion: a sejtből kijutott vírus
Gombák

Spórával szaporodó klorofil nélküli növények. Egyes fajtáik hasznosak, de számos betegség okozói lehetnek.
Okozhatnak felszínes fertőzéseket (bőr, a köröm és a haj), vagy szisztémás gombafertőzéseket (pl. a tüdőben, a májban, az agyhártya lemezei között…)

Baktériumok

Egysejtű élőlények.  Sejtmajában található a  DNS-molekula, ami a genetikai információkat is hordozza.
Járulékos képleteik lehetnek: tok, spóra, csilló. E szervek bár nem befolyásolják a baktériumok életét, de fontosak a baktériumok fertőzőképessége, ellenálló képessége szempontjából.

A baktériumok alakjuk szerint:

  • gömb alakúak (coccusok) – Staphylococcus, Streptococcus, Diplococcus
  • pálcika alakúak (bacilusok)
  • spirális alakúak (spirochaeták) – vibrió, spirillumnak, spirochaeta

Aerob baktériumok: szaporodásuk oxigén jelenlétében megy végbe
Anaerob baktériumok: szaporodásuk oxigén nélkül történik

Protozoonok

Sejtfal nélküli egysejtűek, melyek baktériumokkal vagy szövetekkel táplálkoznak.
A protozoonok okozta fertőzések keletkezésében és a terjedésében a hiányos személyi higiénia, és a rossz közegészségügyi viszonyok komoly szerepet játszanak.
Több protozoonfertőzés terjesztésében rovarok és egyéb állatok is részt vesznek. ( pl. malária – Anopheles szúnyog)

Férgek

Többsejtű élősdi állatok. Betegségeket okozó férgek:

  •  Fonalférgek (terjedésében köztigazda nem szükséges)
  •  Laposférgek (terjedésükhöz köztigazda szükséges)
Ízeltlábúak

Azok a rovarok, amelyek  vérszívás céljából élősködnek az ember testén. Másodlagos fertőzéseket hozhatnak létre, kórokozókat terjesztenek.

  •  Tetvek
  • a.  Fejtetű: a hajas fejbőrön él. A nőstény petéit a hajszálak tövébe tapasztja. A serkéből a rovar egy hét alatt búvik ki. Csípésének helyén a bőr viszket, esetleg kicsiny hólyagokból álló kiütés keletkezik. Másodlagosan fertőződhet.
  • b. Ruhatetű: petéit a ruhákba rakja, leggyakrabban azokon a helyeken, ahol a ruha erősen tapad a testhez. A ruhatetű terjeszti a kiütéses typhust.
  • c. Lapostetű (fantetű): a külső nemi szerveket takaró fanszőrön él és ide tapasztja petéit. A parányi tetvek gyakran a szőrtüszőkbe is beágyazódnak. Erősen viszket a csípésük. A tetvek általában szoros fizikai kapcsolatokkal terjednek. A gyenge higiénés viszonyok, a túlzsúfolt körülmények kedveznek a terjedésüknek. Nemi érintkezés útján kerülnek át az újabb áldozatba.

 

  •  Bolhák

A közönséges bolha általában a kórokozók terjesztésében nem játszik szerepet. Szúrása kellemetlen, helyén vérbő  viszkető udvar marad. Egyes bolhafélék betegséget is terjesztenek (pestis – patkánybolha).

  •  Legyek

Gyorsan szaporodó rovar, mely a helyét állandóan változtatja, a fertőzött anyagokról rátapadó kórokozókat egyik helyről a másikra hurcolja, így terjeszti a betegséget.

  •  Szúnyogok

Hasonló módon terjesztik a betegséget, mint a vérszívó légyfajok.

  • Atkák

Rühatka a rüh (scabies) okozója. Kis méretű rovar. (kb. 0,5 mm nagyságú)A bőr hámrétegében járatokat fúr, ide rakja petéjét. A rühesség jellegzetes tünete a hosszú, vonalszerű járat a bőrben. Elsősorban a kézujjak között, a csuklójáraton, elhanyagolt esetekben testszerte. A véresre vakart bőr helyén gyakori a másodlagos gennyes fertőzés. Terjedésében a szoros közeli kapcsolat, közös ágynemű, törülköző használata játszik fontos szerepet. Visszafertőződés is gyakori.

  • Kullancsok

Pár milliméter nagyságú rovar, mely vérszívás közben testének többszörösére is megduzzadhat. Leggyakrabban bokros területen, erdőkben találhatók. Észrevétlenül fúrják be szívókájukat a bőrbe.  A kullancs csípése nemcsak gyulladást válthat ki, hanem közvetítője lehet fertőző betegségeknek is. (pl. agyvelőgyulladás)

Belső kórokok

Genetikai tényezők

A kromoszómák minden emberi sejtben a sejtmagban fellelhetők, az öröklődésben játszanak szerepet.  A kromoszómák meghatározott szakaszai a gének, melyek hordozzák a genetikai információt. Fogamzáskor a hímivarsejtben lévő 23 kromoszóma egyesül a női petesejt 23 kromoszómájával, így jön létre a 23 pár testi kromoszóma. Ezek alakítják az utód tulajdonságait.

A genetikai információátadás és – hordozás zavarai lehetnek:

Kromoszóma-rendellenességek

  • Számbeli eltérések ( pl. Down-szindróma)
  • Szerkezeti eltérések (pl.Macskanyávogás-szindróma)

Génmutációk:

egyetlen gén hibái által meghatározott betegségek.

Számos újszülött kori szűrővizsgálat segíti a betegség felismerését lehetővé téve az azonnali beavatkozást (pl. phenylketonuria-szűrés).

Pszicho-szociális kórokok

A testi,lelki és szociális működések közötti egyensúlyt nevezzük holizmusnak. Az egészségügyi gyógyító munkára a holisztikus szemlélet a jellemző. A holisztikus egészség-betegség felfogás alapján az egyik terület változása következményekkel jár a másik két területen is. A testi elváltozások okozhatnak pszichés zavart és fordítva. A szociális zavarok is kihatnak a pszichés vagy testi működésre, de sokszor maga a betegséggel járó teszti elváltozás szab gátat szociális igényeink kielégítésében.

Pszichoszomatikus betegségek

Szerepe lehet a betegségek létrejöttében:

  • érzelmi, akarati tényezőknek
  • megküzdési mechanizmusoknak
  • megromlott családi életnek, stb.

Testi tünetek sokszor pszichoszomatikus eredetre vezethetők vissza. (pl. gyomorfekély, a magas vérnyomás, a kóros soványság, az elhízás, az alkoholizmus  stb…)