A bőr anatómiája, csecsemő és gyermek bőrének sajátosságai

 
A bőr a szervezetet kívülről borító szövet egyben a legnagyobb szervünk melynek élettani jelentősége többrétű.
 
A bőr óvja, védi a szervezetünket a külső behatásoktól, érzékszervként funkcionál, részt vesz a hőszabályozásban, az elektrolit és folyadék szabályozásban, valamint a kiválasztásban. A sokrétű funkciójának köszönhetően komoly szerepe van a szervezet egészséges működéséhez szükséges belső egyensúly (miliő) fenntartásában.
 

A bőr felépítése:

Három rétegből áll.

A felhám (a bőr külső rétege)

Többrétegű elszarusodó laphám, a bőr külső rétege. Folyamatosan termeli a hámsejteket, melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a tápláló irharétegtől, eközben differenciálódnak, lassan elszarusodnak, majd elhalnak és lekopnak.
 
A felhám vastagsága változó, a mechanikai hatásnak kitett területeken (pl. tenyér vagy talp) vastagabb, máshol vékonyabb.  
 
A felhámban találhatók a bőr színéért felelős pigmentszemcsék is. Ez egy festékanyag, melyeket a festéksejtek (melanocyták) termelnek, és a sugárzásoktól védik bőrünket.
 
A hám sejtjei között szabad idegvégződések találhatók.
 

Irha (a bőr középső rétege)

Az irha (dermis) laza rostos kötőszövet, kollagén és rugalmas rostokból és kötőszöveti sejtekből áll.
 
Az irhában találhatók a hámot tápláló erek, valamint a hő-, fájdalom-, nyomás- és tapintás ingereit felfogni képes receptorok többsége. Itt találhatók továbbá a bőr mirigyei, és a szőrtüszők.
 
Az irha felelős az ujjakon, a tenyéren és talpon lévő, egyénekre jellemző bőrlécrajzolatért is.
 

Bőralja (a bőr belső rétege)

Zsíros kötőszövet mely testtájanként, alkatonként és nemenként eltérő vastagságú.  Legfőbb feladata a hőszigetelés és a zsír raktározása.
 




 

A bőr függelékei:

Szőr

A kültakaró különböző területein, az irhában szőrtüszőket találunk. A bőrből kiemelkedő, elszarusodó hámsejtekből felépülő szőrszálat az erekkel körülvett szőrtüsző/hajhagyma képezi. A szőrszálak anyaga elsősorban egy fehérje, a keratin. A szőrtüszők felszínközeli részébe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik, fényezik a szőrszálakat. A szőrtüszőhöz simaizmok szőrszálfeszítő izom kapcsolódnak. Ezek a szőrmerevítő izmok képesek a bőr felszínéről megemelni a szőrt (lúdbőrösség).

Köröm

Az ujjakon a hám felső rétege képezi a körmöt, ami a körömágy hámsejtjeiből kialakuló lapos szaruképződmény és egész életünkön át növekszik.

A bőr mirigyei:

Ide tartoznak a faggyúmirigyek, a verejtékmirigyek, az apokrin (illat) mirigyek, és az emlőmirigy. A bőr mirigyei főleg a bőr védelmét (faggyú mirigy ), és részben a hőszabályozást (verejtékmirigy) szolgálják. Az emlőmirigynek nőknél különleges funkciója a tej termelése a laktációs periódusban.

A bőr mint érzékszerv

A bőr nagyon fontos érzékszerv. A benne levő nagyszámú és különböző típusú idegvégződés a környezet tárgyairól nem csupán a tapintás-, a hő- és fájdalomérzést továbbítja, hanem más és más típusú receptorok együttes működése révén és a bőr alatti kötőszövet, valamint az ízületek és az izmok mély-érző receptorai útján a tapintott tárgyak minőségéről (fém, fa), nedves vagy száraz voltáról stb. is tájékoztat.

A bőr sajátosságai csecsemő és gyermekkorban:

A csecsemők és gyermekek bőre anatómiailag eltér a felnőttek bőrétől. A hámréteg vékonyabb, és mivel serdülőkor előtt csökkent a faggyúmirigyek működése, tökéletlen a bőr védelmét szolgáló zsírnemű réteg. Az élet első napjaiban a bőr kémhatása még inkább lúgos, ami kedvez a gennykeltő baktériumok elszaporodásának, ez a magyarázata annak, hogy az élet első hónapjaiban számos olyan fertőző bőrjelenség jelentkezhet, mely a felnőtteknél gyakorlatilag nem létezik.
 
A bőr védekező rendszere is fokozatosan fejlődik ki, teljes fejlettségét 9-10 éves korban éri el, így az ennél fiatalabb gyermekek sokkal fogékonyabbak a baktériumos, vírusos vagy gombás bőrfertőzésekre.
 
A gyermekek esetében számolni kell azzal is, hogy testfelületük a testsúlyhoz képest sokkal nagyobb mint a felnőttek esetén, így a bőrre került vegyi anyagok, gyógyszerek, hintőporok stb. vegyi anyag tartalma felszívódva, könnyebben okoz általános mérgezési tüneteket.