Mikor menjünk orvosi ügyeletre

 
Mikor beteg a gyermek  és megjelennek az első tünetek, teljesen érthető okokból a szülő aggódni kezd. Aggódása és az egészségügyi ismeretek hiánya sokszor olyan tettekre sarkalhatja ami az adott pillanatban nem mindig a gyermek javát szolgálja. Egyik gyakori viselkedési mód, hogy a gyermeket ügyeleti időben már az első banális tünet megjelenésekor autóba teszik, és rohannak vele a legközelebbi kórház sürgősségi ügyeletére “hogy baj ne legyen”.
 
Vannak olyan riasztó tünetek melyekkel tényleg azonnal kórházba kell menni , ám a tünetek jelentős része a helyi orvosi ügyelet által is kezelhető, más része pedig nem is igényel azonnali orvosi ellátást, elég lenne másnap vagy harmadnap a háziorvoshoz menni.
 
Ha  orvoshoz szaladunk  az első tünet megjelenésekor, a betegség valószínűleg még a bevezető fázisban tart és nem fejlődtek ki a rá jellemző specifikus tünetek. Egy általános tünetekkel bíró gyermek diagnosztizálása nem könnyű feladat, hisz még nem tapasztalható semmi betegségre jellemző eltérés. (Lásd a Betegség szakaszai és a kórlefolyás cikkünket)  Ennek az eredménye az lesz, hogy az orvos valószínűleg tüneti terápiát, otthoni megfigyelést és kontrollt rendel el másnap vagy harmadnap a háziorvosnál.  
 
A háziorvos ha azt tapasztalja hogy kifejlődtek a tünetek és végre fel tudja állítani a végleges diagnózist, terápiát rendel el, aminek lejárta előtt ismét kontrollra hívja a beteget állapotellenőrzés miatt.  
 
Ezzel a példatörténettel csak azt szerettem volna szemléltetni, hogy azzal hogy ügyeleti időben azonnal szaladunk az orvoshoz, bár a segíteni akarás vezérel minket, nem mindig teszünk jót, hisz a nyűgös, sok esetben lázas gyermeket, akinek egyetlen vágya hogy otthon pihenjen, kitesszük egy akár több órás várakozásnak (éjjel !) egy sürgősségi ügyeleten, ahol a többi betegtől könnyen felülfertőződhet egy másik kórokozóval, és mindezt sokszor feleslegesen, mert az orvos a vizsgálat után ugyanazt fogja javasolni amit magunk is megtehettünk volna: csillapítsuk a lázát és másnap jelentkezzünk a háziorvosnál.
 

 
Az is sokszor tapasztalható, hogy a háziorvos vagy háziorvosi ügyelet által könnyen kezelhető betegséggel jelennek meg betegek akár szakorvosi, akár sürgősségi ügyeleten. Ezzel az a probléma, hogy ha egy banális betegséggel jelentkezünk szakorvosi vagy kórházi ügyeleten, az ott dolgozó kollégák a sürgősség foka szerint fogják ellátni a betegeket, így a “lázas és hányt egyszer” típusú betegségek nyilván hátraszorulnak a sorban a vérző, fulladó, lázgörcsös, folyamatosan hányó kiszáradás gyanús stb… esetek mögött. Ezzel megint szegény beteg gyermekünket “büntetjük”, hisz egy 10 perces vizsgálat kedvéért szerencsétlen esetben (ha sok a beteg) akár több órás várakozásnak tesszük ki.
 
Összefoglalva :

  • Ha beteg a gyermek, az esetek nagy többségében a háziorvos elég hogy lássa.
  • Ha úgy ítéljük meg hogy az állapota nem engedi meg hogy várjunk a háziorvosig,vagy nem tudjuk eldönteni, akkor vigyük be vagy hívjuk ki a háziorvosi/gyermekorvosi ügyeletet.
  • Ha sürgős szakorvosi problémánk van, vagy úgy gondoljuk hogy kórházi háttérre van szükség a diagnózis felállításához és a gyógyításhoz (rtg, ultrahang, kórházi bent fekvéssel járó kezelés, stb…), akkor menjünk kórházi szakorvosi vagy sürgősségi ügyeletre. Ha a beteg állapota indokolja hívjunk mentőt, mert mi útközben nem tudjuk ellátni!
  • Ha pedig annyira riasztó tüneteket észlelünk, hogy úgy ítéljük meg hogy azonnali beavatkozás kell (Sürgős szükség körébe tartozó életet veszélyeztető állapot vagy betegség), akkor azonnal hívjunk mentőt, aki a tünetek alapján a területileg illetékes megfelelő ellátóhelyre szállítja a beteget és szükség szerint ellátja már útközben is.
 
Nyilván tanácstalan az ember sok alkalommal azzal kapcsolatban, hogy mi is a teendő, de a 21. században a telekommunikáció korában úgy vélem a legegyszerűbb megoldás, ha felhívjuk a háziorvost, helyi orvosi ügyeletet,vagy a területileg illetékes kórház gyermekosztályát, vagy sürgősségi betegellátóját. Ott tanácsot kaphatunk, amely segíthet a döntésben.
 
Hozzáteszem természetesen inkább feleslegesen menjünk orvoshoz minthogy ne kérjünk segítséget amikor az szükséges lenne !
 
A telefonos tájékozódást indokolja az is, hogy a kórházi/szakorvosi ügyeletek helyszínei sokszor naponta változnak. Budapesten pl. naponta más és más intézmény látja el a gyermek sebészeti, traumatológiai, fül-orr-gégészeti …stb. ügyeletét, így hiába megyünk a hozzánk legközelebb található gyermekkórházba pl. hasfájással, ha épp nem ott ügyel a sebészet és nincs ultrahang, röntgen, labor stb.. háttér, tovább kell menni abba az intézménybe ahol van diagnosztikus és műtő háttér, hogy egy hasfájásról el tudják dönteni hogy vakbélgyulladás okozta-e, és ha igen el tudják látni műtőben.
 
Végül az is fontos szempont hogy az egészségügyi ellátó intézményeknek területi ellátási kötelezettsége van, fontos hogy abba az intézménybe menjünk ahova területileg tartozunk, mert ha egy másik ambulancián jelenünk meg és kórházi kezelést igénylő betegsége van a gyermeknek, továbbküldhetnek minket a területileg illetékes ellátó helyre hisz ha az intézménynek már kevés a szabad ágya, azokat fent kell tartania a saját területébe tartozó betegek fogadására, így nem biztos hogy fel tudják venni a mi gyermekünket. Időt és energiát veszítünk, és utaztatjuk gyermeket aki a betegség miatt amúgy sem érzi jól magát.
 

Fontos információk, címek és telefonszámok (!) :

Gyermekorvosi ügyelet Budapesten 

Gyermekkórházak Budapesten

Gyermekkori légúti idegentest és fül-orr-gégészeti ügyelet

Gyermeksebészeti és baleseti sebészeti ügyeletek Budapesten

Gyermek égés ügyelet

Szemészeti ügyelet

Toxikológia ügyelet

Sürgős szükség körébe tartozó életet veszélyeztető állapotok és betegségek (ezekkel kell sürgősségi ellátást igénybe venni)

Területi ellátási kötelezettség járóbetegeknek – hova tartozik a település ahol lakunk

Területi ellátási kötelezettség fekvőbetegeknek- melyik kórházhoz tartozik a település ahol lakunk

Ügyeletes gyógyszertárak