Hidegpárásító használata – párásítás a gyerekszobában

Testünk megfelelő működéséhez szükséges az ideális hőmérséklet és páratartalom biztosítása. Élettanilag a megfelelő nedvességtartalom a levegőben 40-60% között van, a megfelelő hőmérséklet a gyerekszobában 21 C fok.

A száraz levegő hatásai:

Télen a fűtésszezonban a levegő kiszárad, mely elősegítheti a betegségek kialakulását.  40% alatti paáratartalmú száraz levegő hatásai a következők:

  • rossz komfortérzet
  • szájszárazság
  • szem kiszáradása, szemek égése
  • nyálkahártyák irritációja miatt nő a légúti fertőzések, megfázás és nátha kockázata
  • száraz köhögés és torokkaparás
  • rossz alvás
  • bőr kiszáradása miatti tünetek, ekcéma és atopiás dermatitisz kialakulásának elősegítése
  • légúti betegség esetén lassabb gyógyulás, kínzó száraz köhögés a sűrű váladék miatt, kruppos roham kockázata
  • az orrnyálkahártya kiszáradás miatt megnő az orrvérzések száma a fűtésszezonban

A túl párás levegő hatásai:

  • elősegíti a poratkák elszaporodását ezáltal allergiás betegségek kialakulását segítheti
  • a lakás hideg pontjain páralecsapódás és penészképződés kezdődik. A gombaspórák szintén allergizálhatnak.
  • a túl párás levegő módosítja a hőérzetet, mert rontja az izzadás hőszabályozó hatását

Amennyiben van rá lehetőségünk, szerezzünk páratartalom mérőt és igyekezzünk 50 % körüli páratartalmat elérni, mert ez a kellemes és ideális az emberi szervezet számára.

Kruppos beteg ápolása

köhögés Ha hirtelen felhangzik a rémisztő köhögés éjjel, a gyermek hangosan veszi a levegőt, ne essünk pánikba. A rohamnak fokozatai vannak, és csak az esetek elenyésző százalékában kell számolnunk katasztrofális légzési elégtelenség kialakulásával, de azért komoly odafigyelést igényel a betegség. Tovább a teendőkre…

 A párásítás lehetőségei:

Viszonyításként érdemes tudnunk hogy hazánk éghajlati viszonyai mellett télen a fűtésszezonban egy 20 négyzetméteres 21C fokos szoba párásításához napi 4-5 liter víz elpárologtatására is szükség lehet az 50% körüli páratartalom eléréséhez.

A 4-5 liter víz elpárologtatása csak a megfelelő módszer illetve eszköz használatával lehetséges, és figyelembe kell vennünk sok más tényezőt is.

 

  1. Melegpárásítás

    • előnye hogy nem jár ködképződéssel,  a vízkő a fűtőtestre helyezett edény falára válik ki, és nem csapódik le a bútorokon elektronikai eszközökön stb.
    • hátránya hogy nem hatékony, a fűtőtestre helyezett párologtató párásító hatása a szoba levegőjére elenyésző a kis felületük miatt.
    • a mosás utáni teregetés is emeli a páratartalmat de szintén nem elég hatékony módszer, hatása csak kis mértében javítja a levegő páratartalmát
  2. Hidegpárásítás, hidegpárásító használata

    • betegség esetén helyi párásításként próbálkozhatunk a kiságyra terített nagy felületű és gyakran cserélt vizes lepedővel vagy törölközővel, de ez szintén nem túl hatékony módszer.
    • hideg párásításra használhatunk mechanikus és ultrahangos hidegpárásító készüléket
    • a mechanikus hidegpárásító nagyobb cseppeket állít elő, melyek a párásító körül a padlóra és a bútorra hullanak, nedves foltot hagynak és a szoba levegőjét így kevésbé hatékonyan párásítják. Hangosabb, és fehér vízkőporral lepi el környezetét.
    • az ultrahangos hidegpárásító csendesebb, ködöt képez, mely hatékonyan növeli a levegő páratartalmát. A vízkövet is a levegőbe porlasztja, így a szobában mindenütt számítani lehet porszerű fehér lerakódással.
    • A vízkőképződést mindkét hidegpárásító esetén elkerülhetjük desztillált víz használatával ám ez költségesebb. Ne használjunk ioncserélt vizet, mert ebben a Calcium ionokat más ionokra cserélik, ami vízkőképződést tényleg nem okoz de  tartalmazhat egészségre káros anyagokat.
    • létezik saját páratartalom mérővel ellátott ultrahangos hidegpárásító is, ám ez a közvetlen környezetének páratartalmát képes mérni, így sokszor tévesen vezérli a működését.
    • leghatékonyabb ám legköltségesebb megoldás a nagy teljesítményű ultrahangos hidegpárásító használata desztillált vízzel, és tőle független megbízható pontos páratartalom mérő alkalmazása.
    • a nővények párásító hatása is segíthet a páratartalom emelésében

 




 

A szellőztetés hatása a páratartalomra

A levegő minél melegebb, annál több párát képes felvenni. Vagyis ha a kinti hideg levegő páratartalma a saját hőmérsékletén magas is, szellőztetés során a szoba meleg levegőjével keveredve csökkenti a benti páratartalmat. Emiatt érdemes rövid szellőztetéseket alkalmazni naponta többször, és nem célszerű lefekvés előttre időzíteni a szellőztetést, mert a hirtelen páratartalom csökkenés köhögési rohamot provokálhat.

Azt is érdemes tudnunk, hogy ha éjjelre visszavesszük a fűtést, pár fok csökkenés is emeli a relatív páratartalmat (hisz minél melegebb a levegő annál több vizet képes felvenni így a hőmérséklet csökkenés emeli a víz százalékos arányát), ezáltal elősegítheti a nyugodt alvást.

A hidegpárásító elhelyezése:

Célszerű minél magasabbra elhelyezni, természetes vagy mesterséges légáram közelébe mert így elősegíthetjük a szoba levegőjének “átforgatását”. A párásító környezetében nedvesedésre kell számolni, az alatta levő szőnyeg, vagy bútor védelméről érdemes gondoskodni.