Asztma (asthma bronchiale, tüdőasztma) tünetei és kezelése gyermekkorban

 
Az asztma a hörgők akut átmeneti beszűkülésével, és rohamszerű kilégzési nehezítettséggel járó krónikus betegség. Véglegesen nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel akár tünetmentessé is tehető.

Napjainkban drasztikus mértékben megemelkedett az asztma betegek száma. A legnagyobb mértékben gyermekkorban és a fiatalok között növekedett meg az asztma előfordulási gyakorisága.

A betegség hátterében az obstruktív bronchitis-hez hasonlóan a hörgők hiperaktivitása áll, ám az asztma során kialakuló hörgőszűkületet főleg a hörgők görcse okozza, míg a nyálkahártya duzzanat és a váladékképződés kisebb mértékű. Az asztma tünetei is az obstruktív bronchitis-hez hasonlítanak.

Asztma okai alapján megkülönböztető:

  • allergiás asztma
  • és nem allergiás asztma, melynek oka ismeretlen.

Az asztmás rohamot több tényező is kiprovokálhatja:

  • Allergia (pl. pollenek, házipor, penészgomba-spórák, állati szőrök, ételek stb…)
  • Akut légúti gyulladás (meghűlés, melléküreg gyulladások, influenza stb…)
  • Fizikai terhelés
  • Hirtelen időjárás változás (szél, nyirkos-ködös idő…)
  • Levegő szennyezettsége (porok, gázok, füst…)
  • Vegyi anyagok
  • Gyógyszerek ( beta-blokkolók, ibuprofen stb…)
  • Pszichés stressz

 

Az asztma tünetei gyermekkorban:

Az asztma klinikai tünetei jól felismerhetők gyermekkorban is.
 
Kezdetben  légúti fertőzés kapcsán,  vagy pl.  fizikai terhelésekkor gyakori, száraz, kínzó köhögési rohamok jelentkeznek.
 
A kínzó köhögési roham végén erőlködve sűrű, áttetsző tapadós nyákot is felköhöghet a gyermek.  
 
A súlyosabb asztmás rohamhoz hirtelen kialakuló nehézlégzés (dyspnoe) is társul.
 
Az asztma során jelentkező nehézlégzést kilégzésben hallható sípoló hang (stridor) jellemzi, melyet köhögés, és sokszor mellkasi nyomásérzés kísér.  
 
A gyermek kilégzése megnyúlt, az erőltetett légzés hasfájással és hányással járhat. Az asztma lázat nem okoz. A nehézlégzés tünetei bővebben, itt találhatók!
 

Asztma szövődményei:

Két roham között rendszerint panaszmentes a gyermek, az asztma tünetei nem jelentkeznek, ám az évek folyamán átélt számos asztmás roham, mellkasi deformitásokat okozhat, krónikus bronchitis, emphysema, és akár jobb szívfél keringési elégtelensége is kialakulhat.
 
Gyermekkorban ezek az asztma szövődmények ritkán fordulnak elő, hisz évek kellenek a kialakulásukhoz.
 
Fontos tudni azonban, hogy az asztma kezdeti szakaszában is zajlik már az a nyálkahártya gyulladás ami a hosszútávú szövődmények kialakulásáért felelős, így ha fizikai aktivitáshoz kapcsolódóan nehézlégzés jelentkezik, vagy elhúzódó köhécselés figyelhető meg, esetleg téli időszakban gyakori az obstruktív bronchitis, érdemes kivizsgáltatni hogy nem asztma áll-e a betegségek tünetei hátterében, hogy már gyermekkorban el lehessen kezdeni a szövődmények kialakulását gátló kezelést.
 

Az asztma kivizsgálása gyermekkorban:

Allergia – Atópia

Allergia 1 Allergia az, ha valamilyen betegség kiállása után, vagy testidegen anyaggal történő találkozás következtében megváltozik szervezeti reakcióképesség. Másként megfogalmazva, az allergia egy kóros tüneteket okozó immunreakció. Atópiának nevezzük az allergiára való hajlamot. Tovább …

Hallgatózással az orvos megnyúlt kilégzést és tüdő szerte sípoló-búgó hangokat hall.
 
A tüdő felfújt állapota miatt dobozos kopogtatási hangot tapasztal, mélyen álló alig mozgó rekeszizmokat, gyengült alaplégzést.
 
Nagyon súlyos esetben a keringési elégtelenség jelei is tapasztalhatók (tachycardia, cyanosis, megnagyobbodott máj). 
 
A betegség tünetei valószínűsítik a diagnózist, de az asztma igazolása és a súlyosság fokának megállapítása miatt további kivizsgálás szükséges.
 
A röntgenfelvételen a tüdőtágulatnak megfelelő kép látható. A laboratóriumi leletek nem mutatnak gyulladásos értékeket, allergiás esetekben allergiára utaló elváltozások lehetnek a vérképben.
 
A kilégzési csúcsáramlás (PEF érték) vizsgálata során egy kicsi műanyag eszköz ( az úgynevezett csúcsáramlásmérő) segítségével lemérhető, hogy a beteg milyen sebességgel képes kifújni a levegőt.
 
Egészséges emberek nagyobb kilégzési csúcsáramlást képesek produkálni, mint az asztmások, még akkor is ha az asztma éppen tünetmentes.
 







 
Egy másik módszer, amelynek az orvos az asztmát diagnosztizálni tudja, a légzésfunkciós vizsgálat, melyet a spirométer nevű géppel végeznek.
 
A mérés során egy mély levegő beszívás után a beteg olyan gyorsan és erősen fújja ki a levegőt egy pipába, ahogyan csak tudja. Az asztma vizsgálatánál fontos szám az egy másodperc alatt kifújt levegő mennyisége, melyet mér a gép. (FEV1 érték).
 
Az asztmások légútjai beszűkültek, kilégzésük megnyúlt, ezért a tüdejükben lévő levegőnek csak kis hányadát képesek kifújni az első másodperc alatt, a  maradék kifújásához több másodpercre van szükségük.
 
Az összes kifújt levegő mennyisége szintén kevesebb lehet, mint egy egészséges ember esetében.
 
Hörgőtágító tesztnek nevezzük azt a vizsgálatot, amikor a légzésfunkciós vizsgálat után, hörgőtágítót kap a beteg, majd megismétlik a légzésfunkciós vizsgálatot. Pozitív teszt esetén a hörgőtágító csökkenti az asztma miatti hörgő görcsöt, így a gyógyszer adása után sokkal jobbak a mért értékek.
 
Amennyiben allergiára gyanakszik az orvos, allergiatesztet rendelhet el. Ennek során vérvétel és/vagy bőrteszt segítségével mutatják ki, hogy mely anyagok váltanak ki allergiás reakciót.
 

Az asztma kezelése:

Az asztmás gyermek ápolása

A nehézlégzés mértékétől függ, hogy milyen gyorsan kell a gyermeket orvoshoz vinni. Ha még nem diagnosztizált asztmás: Első roham esetén, amennyiben láthatók a nehézlégzés jelei,azonnal menni kell az orvoshoz, hisz minél előbb kezdődik a hörgőtágító kezelés, annál hamarabb javul a gyermek állapota. Tovább …

Az asztma fenntartó kezelés gyógyszerei:
 
Napi szinten kell őket alkalmazni.
 
Használatukkal az asztma tünetei csökkennek és megelőzzük a rohamokat.  
 
Általában hosszútávon szedni kell őket az asztma kezelése során.
 
Ezek főleg inhalációs kortikoszteroidok és hosszú hatású hörgőtágítók stb…  
 
Ma már sok hatásmechanizmusú szer van forgalomban, az orvos a beteg számára legjobb kombinációt igyekszik összeállítani a beteg tünetei alapján, rugalmasan változtatva a kezelést vizitről vizitre.
 
Asztma rohamoldó gyógyszerek:
 
Gyorsan de rövid ideig hatnak.  Kezdődő rohamok megfékezésekor használható, a roham tünetei gyorsan szűnnek a hatásukra. A hörgők görcsét oldják. (pl. Ventolin)
 
Allergiás asztma kezelésére használatos gyógyszerek
 
Allergia ellenes szerek (pl.Montelucast, Aerius, Xyzal…)
 
Asztma kiegészítő terápiaként jó hatású a sópipa, sóbarlang és a rendszeres testmozgás.
 
Az asztma nagyon változékony betegség, jó és rosszabb időszakok váltják egymást. Sok külső  és belső tényező befolyásolja a rohamok gyakoriságát, éppen ezért a kontrollvizsgálatok alkalmával a tüdőgyógyász a betegség aktuális tünetei és a beteg panaszai alapján változtatást eszközöl a terápiában, rugalmasan alkalmazkodva az állapot ingadozásaihoz.
 
A változtatások célja az, hogy minél kevesebb heveny fellángolás, vagy fulladásos roham következzen be. Az asztma kezelésében általában a fenti gyógyszerek kombinációját rendeli el az orvos.
 
Az asztmás rohamok általában jól csillapíthatók, csak kivételes esetekben történik akut tragédia asztmás roham miatt.
 
Gyermekkorban kialakult asztma néha spontán gyógyul. A nem gyógyuló felnőttkorra áthúzódó esetekben már korszerű gyógyszerek tárháza segíti a beteget az asztma tüneteinek minimalizálásában, sőt a  tünetmentesség elérésében, megkönnyítve így a betegséggel való együttélést.
 
Jól kezelt asztma mellett a betegség nem szabad hogy zavarja a mindennapi életvitelt, a betegséggel együtt élő betegek teljes értékű életet tudnak élni.