Bélgyulladás (bélhurut, enteritis, bélfertőzés) – hányás, hasmenés

A bélgyulladás (bélhurut, enteritis) a belek nyálkahártyájának gyulladását jelenti.
 
Ebben a cikkben az akut bélgyulladásról (enteritisről) lesz szó, a krónikus gyulladásos bélbetegségekről (IBD), mint pl Crohn betegség, vagy Colitis ulcerosa, itt olvashatsz.
 
A bélgyulladás (enteritis)  akut formája általában valamilyen bélfertőzés következménye. Sokszor társul gyomorhuruthoz, ilyenkor gastroenteritisről beszélünk, ha pedig az egész béltraktus gyulladása következik be, akkor enterocolitis névvel illetjük a betegséget. Az esetek többségében ki sem derül hogy az emésztőrendszer mely szakasza érintett a bélfertőzés betegséggel, mert a tünetek gyakorlatilag nagyon hasonlóak és a terápia, diéta és higiénés szabályok is megegyeznek.
 

A bélgyulladás (enteritis) oka:

 
Az akut bélgyulladás (enteritis) leggyakrabban bakteriális vagy vírusos bélfertőzés következménye. A baktériumok közül a coli, Salmonella, Shigella, Campylobacter fertőzés a gyakori, vírusok közül a rotavírus, calici vírus, enteralis és adenovírusok okozzák gyakran.
 
A kórokozók többnyire a bélben tartózkodnak és a beteg ember által külvilágba ürítve betegítenek meg másokat, ám előfordulhat romlott, fertőzött étel fogyasztása miatti gyomor és bélhurut is. Néha más betegségekért felelős vírusok (pl influenza, morbilli vírus) az okai a bélgyulladás (enteritis) kialakulásának.
 

Teendők hányás esetén

hányás ápolása gyermekkorban A háton fekvő csecsemőt hányáskor fordítsuk a bal oldalára, hogy nehogy félrenyelje a hányadékot. A nagyobb gyermeket ültessük fel, álljunk mellé, homlokát támasszuk meg és tartsunk a szája elé egy tiszta edényt amibe hányhat. Hányás után a gyermeket nem etetjük és nem itatjuk ! 20-30 perccel a hányás után hűtött folyadékkal, vízzel vagy teával kínáljuk Tovább …

A bélgyulladás (enteritis) kórokozói általában közvetlen úton terjednek: a bélgyulladásban szenvedő beteg a székletével és hányásával üríti azokat, melyekkel érintkezve nem megfelelő kézmosás után a másik ember emésztőcsatornájába kerülve ott is bélfertőzés és enteritis alakulhat ki.
 
Közösségekben (iskola, óvoda, család) általában könnyen terjed a bélgyulladás (enteritis) kórokozója, melynek oka a közös wc használat, közös tárgyak, és a gyermekek még nem tökéletes kézmosása.
 
Egyes kórokozók a hányásból vagy hasmenéses székletből a párolgás során képesek a levegőbe kerülni és megbetegíteni másokat.
 
Természetesen a kórokozók az ételből illetve az ivóvízből is az emésztőcsatornába kerülhetnek, fertőzött állati eredetű élelmiszerek (tej, tojás, húsok stb.) okozhatnak bélfertőzést.
 
A vírusos bélgyulladás betegségek egy része az enteritis mellett felső légúti huruttal is járhat, ezek a kórokozók cseppfertőzéssel is képesek terjedni.
 



 

A bélgyulladás (enteritis) tünetei:

 
A bélgyulladás vezető tünete a hányás és hasmenés. Rossz közérzet, étvágytalanság, hasfájás és gyomorfájás jelentkezhet hányinger és hányás kíséretében.
 
A hasmenés gyakori (sűrűn kell menni), a széklet általában  nagyon híg, bűzös, vizes vagy nyálkás jellegű. A betegség kezdetén láz is sokszor társul a tünetekhez.
 
A betegség a súlyosságtól és a kórokozótól függően néhány naptól akár egy hétig is tarthat, ami csecsemő és kisgyermekkorban sokszor kiszáradást okoz.
 

A bélgyulladás (enteritis) kezelése:

 

Folyadékszükséglet és a kiszáradás

Kiszáradás Gyermekkorban a lázzal, hányással és hasmenéssel járó betegségek főleg életkori sajátosságok miatt könnyen okoznak kiszáradást. Mi a kiszáradás és hogyan ismerem fel? Hogyan lehet megelőzni? Mennyi a gyermek folyadékszükséglete?
Itt olvashatsz róla!

A bélgyulladás (enteritis) diéta során a legfontosabb feladat a folyadékpótlás. Adható pl.világosra főzött enyhén cukros tea, limonádé, de a legjobb az orális rehidráló folyadék ( pl.Normolyt, Sodioral). Szükséges a fájdalom és a láz csillapítása.
 
A hasmenést nem kell csillapítani, hisz ha megfogjuk a székletet, a kórokozók nem ürülnek ki és nagyobb mértékben tudnak szaporodni az emésztőcsatornában súlyosbítva a bélfertőzés hatásait és fokozva a bélgyulladás (enteritis) tüneteit.
 
A bélfalak nyugtatására léteznek gyári (pl. Smecta), vagy patika által kikevert szerek, melyek a belek nyálkahártyáján bevonatot képezve csökkentik a gyulladást, így enyhítik a tüneteket (a hasmenést is).
 
A bélgyulladás( enteritis) elleni küzdelemben segítenek a probiotikumok is. Ezek a készítmények a természetes bélflórát alkotó hasznos baktériumokat tartalmazzák, melyek a gyulladás következében elpusztultak. A probiotikumok segítségével ismét el tudnak szaporodni az emésztőcsatornában, így javítják az emésztést és elveszik az életteret a káros kórokozóktól. (ilyen pl. Lactiv, Pro+kid, Normaflore stb.)
 
A táplálékot fokozatosan kell beépíteni, először ropi, háztartási keksz, reszelt alma és banán (a banán pótolja a hasmenéssel elvesztett káliumot), később pedig rizs, főtt burgonya, majd túró, reszelt sajt és párolt csirkemell adható.
 
Az akut fertőzéses bélgyulladás során a bélbolyhok pusztulnak, ennek következtében az enzim aktivitás (főleg a laktáz aktivitás) csökken, emiatt a betegség első pár napján fontos a tej és zsírmentes diéta.
 
A bélgyulladás (enteritis) tüneteitől függően az orvos antibiotikumot is elrendelhet.
 
Súlyos, vagy elhúzódó bélgyulladás (enteritis), esetén a kiszáradás elkerülése és a kórokozó kimutatása miatt a gyermeket kórházba utalják, ahol széklet bakterológiai és immunológiai vizsgálattal felismerve a kórokozót, célzott oki kezelés folytatható.
 
Budapesten és környékén a vélhetően fertőzéses eredetű bélgyulladás ellátása az Egyesített Szent István és Szent László kórház gyermekosztályának a feladata (ügyeleti időben is), hisz a betegség fertőz.
 
Elérhetőségük:
 
Szent László Kórház
Cím: 1097 Budapest, Gyáli út 5-7.
Telefon: 06-1-455-8100
 
A főbb baktériumok (Salmonella, E-coli, vérhas, stb) okozta bélgyulladás tüneteiről, kezeléséről külön cikkekben írunk. A cikkeket összegyűjtve ITT megtalálod.