Colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) gyermekkorban

A colitis ulcerosa a vastagbél krónikus fekélyes gyulladásával járó betegsége. Általában 15 és 30 éves kor között jelentkezik, vagy később 50 éves kor felett. A colitis ulcerosa a Crohn betegséghez hasonlóan az IBD betegségek csoportjába tartozik. Régebben ritka volt gyermekkorban, ám az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az előfordulása a gyermekek körében.

Gyermekkori előfordulása esetén kezelés hiányában késleltetheti a gyermek gyarapodását és fejlődését.

Colitis ulcerosa okai:

Pontos oka nem ismert, a hátterében autoimmun folyamatokat sejtenek. Kialakulásában nagy valószínűség szerint örökletes tényezők, fertőzések, az immunrendszer működésének zavara és a környezeti hatások is szerepet játszanak.

Colitis ulcerosa tünetei:

Görcsös jellegű hasfájás, és hirtelen jövő, sürgető székelési inger jellemzi. Hasmenés, és véres nyákos székletürítés, étvágytalanság, fáradékonyság és fogyás figyelhető meg. A betegséget kísérhetik egyéb, nem beleket érintő tünetek is, pl. izületi fájdalmak, bőrtünetek, szemproblémák, vérszegénység. Előfordulhat alapvető tápanyagok felszívódásának az elégtelensége is. (malabsorptio).

A gyulladás mindig a végbél felől indul és terjed felfelé összefüggő, fekélyesen gyulladt bélnyálkahártyát eredményezve. Attól függően hogy a végbélből kiinduló gyulladás, mely bélszakaszig kúszik fel, többféle elnevezése létezik a betegségnek.

Proctitis esetén csak a végbél, procto-sigmoiditis esetén a végbél és a szigmabél is beteg. Bal oldali colitis esetén a végbél, a szigmabél és a vastagbél leszálló ága, pancolitis esetén pedig az egész vastagbél érintett.

A colitis ulcerosa hullámzó lefolyású betegség, tünetmentes és aktív szakaszok váltakoznak. A tünetmentes szakaszban a beteg állapota teljesen jó, panaszmentes és a közérzete is jó. Majd valamilyen kiváltó ok hatására a tünetek kiújulnak és újra kezdődik a hasfájás, hasmenés stb…

A colitis ulcerosa kiújulásának okai sem mindig ismertek, de bizonyos ételek, gyógyszerek, fertőzések stressz,vagy testi túlterhelés hatására aktiválódhat a betegség.

Colitis ulcerosa diagnózisa:

A betegséget nem könnyű diagnosztizálni, mert a tünetei hasonlóak a fertőző eredetű bélgyulladásokhoz, vagy az IBS-hez.

A pontos diagnózist csak képalkotó vizsgálattal lehet felállítani, kontrasztanyagos röntgen és vastagbéltükrözés segítségével jellemző nyálkahártyaképet lát az orvos.

A vizsgálatokat vérvétellel egészítik ki, a szervezet összállapotát ellenőrizve, hisz a vérzés, és az elégtelen táplálékfelszívódás hatására, vérszegénység, vagy egyéb eltérések alakulhatnak ki.

Érdemes colitis ulcerusa ellátásában jártas szakembert keresni, hisz a betegség nem csak béltüneteket okoz, így a bőrtünetek, izületi gyulladások stb. kezelése is hozzátartozik a gyógyításhoz.

Colitis ulcerosa kezelése:

A colitis ulcerosa kezelése függ a beteg általános állapotától, a gyulladás kiterjedésének nagyságától és attól hogy épp aktív vagy tünetmentes szakaszban van-e a beteg.

Gyógyszeres kezelésként gyulladáscsökkentőket alkalmaznak, ilyenek az aminoszalicilátok, valamint az aminiszalicilátok és szulfaszalazin kombinációjaként összeállított gyógyszerek. Ezek szájon át, vagy helyileg végbélen keresztül alkalmazva fejtik ki hatásukat. Az orvos az alkalmazás módját a beteg általános állapotát, a betegség súlyosságát figyelembe véve választja ki. Ezek a gyógyszerek járnak a legkevesebb mellékhatással.



A gyulladáscsökkentők hatástalansága esetén szteroidok alkalmazása is indokolt. Ezeket kúraszerűen alkalmazzák, mert tartós használatuk az egész szervezetet érintő nem kívánatos mellékhatásokat okoz.

Makacs gyulladás esetén szóba jön az immunszupresszív (immungyengítő) gyógyszerek alkalmazása, amelyek csökkentik a gyulladást, de az immunrendszer gyengítésével fogékonnyá teszik a szervezetet egyéb betegségek kialakulására.

A gyulladás csökkentésén túl a panaszok csökkentése is fontos tüneti terápiával. Ennek érdekében a hasmenések ellen hasfogókat, a fájdalom ellen pedig fájdalomcsillapítókat alkalmaznak.

Vérszegénység esetén vaspótlás történik.

A gyógyszeres terápia mellett az étrend is fontos. Bár az orvostudomány mai álláspontja szerint nincs szükség különösebb diétára, a beteg ehet könnyű – vegyes étrendet, mégis megfigyelhető hogy egyes ételek fokozzák a tüneteket, de sajnos betegenként eltérő hogy mit tud enni és mit nem. A betegek kitapasztalják, hogy mely ételek okoznak tüneteket, így azokat el tudják kerülni.

Általánosságban elmondható hogy fehérjedús, rostban gazdag étrend a megfelelő a tünetmentes időszakokban, ám a betegség fellángolásakor a rostokat el kell hagyni, mert a gyulladt nyálkahártya érzékeny a nehezen emészthető alkatrészekre. A puffasztó ételeket kerülni kell.

Egyes szövődményekben, vagy a gyógyszeres kezelés hatástalansága illetve állapotrosszabbodás esetén műtétre lehet szükség.

Colitis ulcerosa szövődményei:

A colitis ulcerosa súlyos fellángolás esetén a gyakori hasmenés miatti víz és elektrolitvesztés a folyadékháztartás felborulásához vezethet.

A legsúlyosabb akut szövődmény a megacolon kialakulása, mikor is a gyulladt vastagbélszakasz kitágul, mozgása megszűnik, szeptikus állapot, és shock következik be.

Az ilyen súlyos fellángolások azonban szerencsére nagyon ritkán fordulnak elő.

A krónikus, több éve tartó colitis szövődménye lehet az adott bélszakasz rosszindulatú elfajulása, ezért rendszeresen kontrollálják a nyálkahártya állapotát.

Colitis ulcerosa prognózisa:

Az esetek többségében jól gondozható betegség, életveszélyes szövődmény és állapot kialakulása nagyon ritka, így az életkilátások szempontjából kedvező betegség.

A colitis ulcerosa az esetek többségében az életminőség kisebb-nagyobb mértékű romlásával jár.