Az Escherichia coli baktérium (E. coli) egy Gram-negatív csillós pálca, mely a normál bélflóra tagja.  A születés után néhány nappal már megtelepszik a baba vastagbelének nyálkahártyáján és ezután együtt élünk vele. Szerepe fontos az emberi szervezetben: elveszi az életteret az egyéb kórokozóktól így megóv minket a bélfertőzésektől, valamint K és B vitamint szintetizál.

A haszna vitathatatlan, ám ha a vastagbélből a szervezet más helyére kerül, betegséget okoz. Helyi gennyes gyulladások felelőse lehet a húgyutakban (a húgyúti fertőzések mintegy 4/5 részéért az E. coli baktérium a felelős), központi idegrendszerben (agyhártyagyulladás), illetve akár szepszis is lehet egy Escherichia coli fertőzés következménye.

Sok szerotípusa ismert, melyek közül a legtöbb ártalmatlan, ám vannak betegséget okozó (patogén) E.coli törzsek is, melyek főleg hasmenéssel járó enteritist okoznak.

 

A főbb ismert patogén E. coli altípusok:

EPEC enteropatogén E. coli

Leginkább egy éves kor alatti csecsemőknél okoz vizes hasmenést, felnőtteket már nem nagyon betegít meg. 50-60 évvel ezelőtt hasmenéses járványokat okozott világszerte, most már főleg a fejletlen országokra jellemző.

 

ETEC enterotoxikus E. coli

Egyes törzsei toxinokat termelnek. A sigatoxin enterotoxikusan és sejtméregként hat, és hasonló a sigellák által termelt méreganyaghoz. A sigatoxint termelő E. coli rövidítése STEC. Hasmenést, hányást és bélgörcsöket okozhatnak. Hasonlóan, a verotoxint termelő E. coli rövidítése VTEC.

 

EHEC enterohemorrhágiás E. coli

Az EHEC az ételmérgezések leggyakoribb okai közé tartozik. A fertőzés a kérődzőktől indul ki, például marhától, kecskétől és birkától. Más fajoknál a fertőzés ritkább. A fertőzést legtöbbször a marhahús és a nyers tej viszi át az emberre, de a fertőzés bekövetkezhet az állattal való foglalkozás és a fürdővíz lenyelése által is. Emberről emberre is képes terjedni kontakt által. A kórokozó erősen fertőző: már 10-100 EHEC baktérium elég a fertőzéshez, és elég ahhoz, hogy érintéssel emberről emberre terjedjen.

A betegségre jellemző, hogy a hasmenéses széklet széklet nagy mennyiségű friss vért tartalmaz.

Az esetek kb 10%-ában  hemolitikus-urémiás szindróma (HUS) alakul ki a fertőzés következtében. A HUS során a kis erek, a vörösvérsejtek és a vérlemezkék károsodnak, ami károsítja a vesét, és veseelégtelenséget okoz. Különösen a 6 éven aluli gyerekek a veszélyeztetettek. A veseelégtelenség az esetek 10-30%-ában halálhoz vezet a megbetegedés utáni első évben.

Ritkábban pontszerű bevérzések alakulnak ki testszerte (trombotikus-trombocitopéniás purpura (TTP) )

 

EIEC enteroinvazív E. coli

Az EIEC baktérium, a bélnyálkahártya sejtjeit roncsolva, vérhashoz hasonló hasmenést okoz. Láz, görcsös székelési inger, és kis mennyiségű véres, nyákos gennyes hasmenés jellemzi. A bélfalon fekélyeket okoz.

 

EAEC enteroaggregatív E. coli

Elhúzódó, vizes hasmenéssel járó fertőzéseket okoz.

A Cornell Egyetem (Ithaka, Amerikai Egyesült Államok) vizsgálatai szerint egy új törzs kapcsolatba hozható a krónikus bélgyulladással járó Crohn-betegséggel.
 




 

Az E. coli fertőzés tünetei:

A sok szerotípus miatt többféle tünet jelentkezhet.
 
Az öszes E.coli fertőzésre jellemző a hasmenés, és az ennek következtében létrejövő kiszáradás.
 
A hasmenés lehet véres, nyákos vagy akár gennyes, híg vizes. A betegséget kísérhetik görcsök, vagy akár görcsös székletürítési inger produktum nélkül.
 
A láz nem jellemző, inkább csak a toxint termelő E.coli baktérium fertőzése okoz lázat.
 
Hányás és hányinger is előfordulhat.
 
Összefoglalva elmondhatjuk, ha a gyermeknek enteritis -re jellemző tünetei támadnak, hasi fájdalommal, hányással, véres hasmenéssel, vagy állapota gyorsan romlik, bágyadt lesz, elfekvő és aluszékony, akkor mindenképp gondolni kell az E.coli okozta enteritisre.
 
Gyermekkorban a még nem tökéletes higiénia miatt könnyen fertőződnek meg a saját “jó” coli baktériumaikkal. (Nem megfelelő kézmosás wc után, majd étkezés, vagy lányoknál a helytelen popsitörlés során a húgycső vagy hüvely környékére kent széklet, stb…) Az így kialakult fertőzések, gyulladások az adott szervek betegségeinél lesznek tárgyalva.
 

Az E. coli fertőzés diagnózisa:

A kórokozót széklettenyésztés utáni mikrobiológiai vizsgálattal lehet kimutatni.
 

Az E. coli fertőzés kezelése:

A legtöbb esetben tüneti terápia és a só és vízháztartás rendezése elegendő. Ennek során fájdalom és lázcsillapítás, és infúziós folyadékpótlás történik. A széklettenyésztés eredményének függvényében antibiotikus terápia is szükséges lehet.
 
Gyermekek esetén Budapesten és környékén a Szent László kórház különíti el az E. coli fertőzés miatt beteg gyermekeket. Az ország többi területén a területileg illetékes fertőző gyermekosztályok látják el a feladatot.
 
Ha az EHEC miatt HUS vagy trombotikus-trombocitopéniás purpura  alakul ki, intenzív osztályos kezelés szükséges, és vérkészítmények adására lehet szükség.
 
1 éves kor alatt bejelentendő betegség.
 

Az E. coli fertőzés megelőzése:

 
A legfontosabb megelőzési módszer a megfelelő alapos meleg vizes szappanos kézmosás. Az E.coli kórokozó ellenálló képessége a hővel és a fertőtlenítőszerekkel szemben kicsi, így a megfelelő higiénia kulcsfontosságú.
 
A fertőzött embert el kell különíteni, környezetét alaposan fertőtleníteni.
 
Mivel a kórokozó az emlősállatok belében él, ezért a feldolgozás során a hús illetve a tej is fertőződhet. A trágyázás során növények is fertőződhetnek. A megfelelő konyhatechnikai eljárások (külön vágódeszka a nyers húsoknak, zöldségeknek), az ételek jól átsütése és főzése, a konyha és az eszközök alapos tisztítása megvéd minket a coli baktérium okozta ételfertőzéstől.
 
Gyermekek esetén kiemelten fontos a higiéniára való odafigyelés, mert a nem megfelelő kézmosás wc után hamar járványt indíthat el a gyermekközösségben. A wc-k és a vizesblokkok megfelelő takarítása és fertőtlenítése is fontos.