Ételmérgezés, ételfertőzés tünetei és kezelése gyermekkorban
 

Ételfertőzés és ételmérgezés fogalma

Ételfertőzés az a betegség, mikor az ételben elszaporodott kórokozók, az étel elfogyasztása után az emésztőrendszerben elszaporodva gastroenteritis betegséget okoznak.
 
Az ételmérgezés során az ételben található mérgező anyagok, vegyszerek, vagy a kórokozók toxinjai okoznak emésztőrendszeri gyulladást, vagy más szervek betegségeit. Ide sorolhatók a gombamérgezések is.
 
Az ételekben a helytelen vagy túl hosszú tárolás során tudnak a kórokozók elszaporodni.
 
A nyári nagy meleg kedvez a kórokozók szaporodásának, így nyáron gyakoribbak az ételfertőzések és ételmérgezések.
 
A köznyelv nem nagyon tesz különbséget az ételfertőzés és az ételmérgezés fogalma között, nemes egyszerűséggel ételmérgezésnek nevez minden elfogyasztott étel miatt kialakult emésztőrendszeri gyulladást, így a közérthetőség miatt a továbbiakban mi is egyben írunk a kétféle betegségről hisz az oka mindkettőnek az elfogyasztott káros étel, és a tünetei is nagyon hasonlóak.
 
Az ételmérgezés (ételfertőzés) nagyon gyakori megbetegedés.  Az elszigetelt esetek gyakran nem kerülnek orvoshoz, de a közös étkezések alkalmával az esetek többségében komplett közösségek betegednek meg egyidőben. (Család, óvoda, iskola, stb…). Ilyenkor a betegek azonos panaszokkal tömegesen érkeznek az orvoshoz.

Az ételmérgezés tünetei:

Az ételmérgezés tünetei a kórokozótól, vagy az ételben található méreganyagtól függően változnak. Általában a táplálék elfogyasztása után jelentkező emésztőrendszeri panaszokat okoz, hányinger, hányás, gyomor és hasfájás, és hasmenés jelentkezhet. A gyermek belázasodhat a fertőzés következtében. Az ételmérgezés lefolyása, hossza is a kórokozótól függ.

Az ételmérgezés leggyakoribb kórokozói:

Szalmonella
 
Elsősorban húsfélék, felbontott tegnapi májkrém, vagdalthús, tejtermékek és a tojást tartalmazó ételek okozzák. Megfelelő hőkezelés után a kórokozó elpusztul így tüneteket nem okoz. Sokszor a menzákon vagy cukrászdában a nem megfelelő hőkezelési technika,vagy a nem elég hűvős tárolás okozza. Fertőzött kézről, eszközökről is az élelmiszerbe kerül a kórokozó.
 
Az étel elfogyasztása után 6-12 órával jelennek meg a hasi görcsök, láz, hányás majd hasmenés.
 
Staphylococcus
 
Sokszor a felső légúti hurutban szenvedő konyhai alkalmazottból kerül az ételbe, és okoz tömeges megbetegedéseket. A betegséget a kórokozó által termelt toxin okozza, mely sajnos a hőnek ellenáll így a főzés és sütés sem inaktiválja. Leggyakrabban a tej, tejszín, fagylaltok és disznósajt okoz staphylococcus ételmérgezést. A tünetek gyorsan, az étel elfogyasztása után 1/2 – 6 órán belül jelentkeznek és gyakran 24 óra alatt meg is szűnnek.
 
E.coli
 
Forrása a széklet. Nem megfelelően mosott kéz, vagy állati fekáliával szennyezett növények felhasználása során kerülhet az ételbe. Megfelelő higiéniával, hőkezeléssel és ételraktározással elkerülhető az E.Coli ételmérgezés.
 




 
Botullizmus
 
Ennél a kórokozónál az ételmérgezés oka a baktérium által termelt toxin, mely rendkívül erős. A kórokozó anareob, vagyis oxigén nélküli közegben tud szaporodni, így a fő forrása a légmentesen lezárt konzerv, hurka, kolbászfélék. 18-36 óra után súlyos idegrendszeri tüneteket okoz (kettős látás, nyelési és beszéd nehézség), melyeket hasfájás, hányás és hasmenés kísérhet láz nélkül. Súlyos betegség, nagy a halálozási százaléka. Napjainkban ritka. Amennyiben sikerült azonosítani a kórokozót, antitoxin adásával gyógyítható a beteg.
 
A Yersinia és a Campylobacter jelentőségét az adja, hogy jól tűrik a hűtést, fagyasztást így a fagyasztott élelmiszerekben is fertőzhet.
 
A gombamérgezések is az ételmérgezések közé tartoznak. Rendszerint hasi panaszokkal kezdődik, majd hallucináció, alkoholmérgezés – szerű állapot alakul ki. A gyorsan romló máj és veseműködés miatt halálhoz vezet.
 
A vírusok az élelmiszerekben nem szaporodnak, ám az alapanyagok tartalmazhatnak aktív vírusokat így elfogyasztás után vírusos enteritis is kialakulhat.
 
A lényegesebb kórokozókról, a fertőzés lefolyásáról tüneteiről és kezeléséről egyenként külön cikkekben írunk.

Az ételmérgezés kezelése:

A legfontosabb feladat a só és vízháztartás rendezése, a kiszáradás veszélye miatt, tüneti terápiaként láz és fájdalomcsillapító adható. A hányást és hasmenést nem csillapítjuk, hogy a kórokozó minél hamarabb kiürüljön az emésztőrendszerből.  
 
Nagyobb gyermekek és felnőttek esetén lehet próbálkozni az enteritis, a  hányás és hasmenés ápolásánál leírt módon, de kisgyermekek esetén mindig forduljunk orvoshoz.
 
Nagyobb gyermek esetén, ha a tünetek nem enyhülnek 1 napon belül, az emésztés nem rendeződik 3 napon belül, vagy a kiszáradás jelei mutatkoznak, illetve bármi riasztó tünet jelentkezik szintén orvosi segítség kell.  
 
Az orvos bakteriális fertőzés esetén antibiotikumot is fog alkalmazni a kórokozó elpusztítása céljából.

Az ételmérgezés megelőzése:

Az ételmérgezések megelőzésének a kulcsa a megfelelő tisztaság, ételkezelés és a főzési technikák. Rendszeres kézmosással, az eszközök alapos mosogatásával, a megfelelő ideig tartó főzéssel, és a tárolt ételek hűtésével megelőzhető az ételmérgezés. A kényes ételeket (tejszínes, gombás, tojásos stb…) ne tároljuk, illetve ha bármi gyanúsat látunk a tárolt élelmiszeren ne fogyasszuk el! A feldolgozás és tárolás során különítsük el egymástól az alapanyagokat, pl földdel szennyezett növények ne találkozzanak a nyers hússal, tejjel stb…