Fertőzés, fertőző betegségek járványtana

 

Fertőzés fogalma :

A fertőzés, kórokozó mikroorganizmus megtelepedése a szervezetben. Ezek a kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, protozoonok, gombák és férgek. Ha a fertőzés kóros panaszokat, tüneteket okoz, fertőző betegség keletkezik. Ezek a kóros jelenségek a patogén kórokozó által okozott jelenségekből és a szervezet reakcióiból tevődnek össze.

Fertőzés szakaszai:

A fertőzés és az első tünetek között megjelenése között eltelt idő a lappangási idő (inkubációs szak), mely az adott kórokozóra, betegségre jellemző.
 
A betegség előkészítő szaka (prodroma), az első tünetek megjelenése, és a betegségre jellemző típusos tünetek megjelenése közötti idő.
 
A betegség kifejlődési szakában a fertőzés fő típusos tünetei dominálnak.
 
Ezt követi a lábadozás szakasza.
 
A szövődmények (komplikációk) leggyakrabban a kifejlődési vagy lábadozási szakban alakulnak ki.
 
A fertőző betegségek többsége után tartós védettség (szerzett immunitás) marad vissza, ami azt jelenti hogy ugyan az kórokozó már nem okoz megbetegedést.
 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Ajánló Antibiotikumok
Védőoltások
Fertőző betegségek
(Új lapon nyílnak meg)

Az egészséges szervezetben nagy számban élnek mikroorganizmusok, melyek nem okoznak megbetegedést, de bizonyos körülmények között patogénné válhatnak.
 
Élhetnek a szervezetben eleve patogén mikroorganizmusok is, melyekkel szemben a szervezet már immunissá vállt, így nem betegszik meg.
 
Ezeket az egyéneket hívjuk bacilusgazdának vagy vírushordozónak. A tünetmentes hordozók jelenléte mindig fertőzés veszélyt jelent az arra fogékony gyermekek részére.
 
Sok fertőzés( a fertőző betegségek többsége) könnyen terjed az arra fogékonyak között. Ezeket ragályos vagy kontagiózus fertőzéseknek hívjuk.
 
Néhány fertőzés csak közvetítő útján (pl. kullancs) terjed, ezek a nem kontagiózus fertőzések.

A fertőzés terjedésének módja:

A fertőzés, a kórokozó terjedhet közvetlen úton (direkt fertőzés) pl. kézfogás, csók stb. vagy közvetve a levegő útján (cseppfertőzés), élelmiszerekkel (alimentaris fertőzés), fertőzött tárgyak révén (kontakt fertőzés) és közvetítők útján pl légy, szúnyog stb. (vektorialis ferőzés).

A fertőzés terjedésének ismerete megszabja a védekezés módszereit is.

A fertőző betegségek jelentkezési formái:

Sporadikus megbetegedés, ha egy betegség  egy területen elszórtan egymástól függetlenül jelentkezik.
 
Endémiás a nem nagy számú de állandó megjelenés egy adott területen.
 
Epidémiás (járványos) ha egy adott területen nagyszámú azonos fertőző betegség lép fel.
 
Országokra, vagy egész világra kiterjedő járvány a pandémia.
 
A fertőző betegség (fertőzés) kialakulásához szükséges tényezők:

  1. fertőzőképes kórokozó mely bejut a szervezetbe és ott szaporodni képes
  2. fogékony szervezet, mely a kórokozóval szembeni védettséggel nem rendelkezik
  3. megfelelő körülmények

A fertőző betegségek diagnózisa:

  • fontos a kórelőzmény annak felderítése céljából hogy volt-e a környezetben hasonló megbetegedés
  • a klinikai tünetek képe is valószínűsít egy betegséget
  • a laboratóriumi vizsgálatok
  • Bakterológiai, virológiai vizsgálatok (kórokozó kimutatása testváladékokból)
  • Szerológiai vizsgálatok – ellenanyag kimutatása a vérből


Amellett, hogy tökéles támaszt biztosít, kényelmes viselet, amelyet akár egész nap lehet hordani mezítláb vagy cipőben!


 

A fertőző betegségek kezelése:

Oki és tüneti terápia.  Egyes kórokozók ellen még nincs gyógyszer az oki terápiára.

Antibiotikus terápia:

A fertőző betegségek oki terápiájára legtöbbször antibiotikumot alkalmaznak. Az antibiotikumok egy része a kórokozókat elpusztítja (baktericid hatás) , míg más része a szaporodásukat gátolja (bakteriosztatikus szerek).

Fontosabb antibiotikumok (a teljesség igénye nélkül):
Pennicillinek:

Amoxicillin, Ampicillin, Azlocillin, Bacampicillin, Benzilpenicillin, Karbenicillin, Carindacillin, Mezlocillin, Oxacillin, Penamecillin, Phenoximetilpenicillin

Cefalosporinok:

Cefaklór, Cefalexin, Cefamandol, Cefazolin, Cefetamet, Cefoperazon, Cefotaxim, Cefoxitin, Cefuroxim, Ceftarolin, Ceftazidim, Ceftibuten,  Ceftriaxon, Cefizoxim

Karbapenémek :

Imipeném, Meropeném

 Glikopeptidek: 

Teikoplanin, Vankomicin

Aminoglikozidok:

Amikacin, Gentamicin, Netilmicin, Sztreptomicin, Tobramicin, Neomicin

Makrolidok:

Azithromycin, Clarithromycin, Klindamicin, Eritromicin, Josamycin, Roxitromicin, Spiramicin

Tetraciklinek:

Doxycycline, Klórtetraciklin, Limeciklin, Metaciklin, Oxitetraciklin, Tetraciklin, Minocycline, Rolitetracycline, Penimepicycline, Clomocycline

Amfenikol :

Kloramfenikol

Szulfonamidok:

Sulfametoxazol, Sulfadimidin, Sulfaguanidin, Metronidazol

Kinolonok:

Ciprofloxacin, Nalidixsav, Norfloxacin, Ofloxacin, Perfloxacin, Nitrofurantoin

Antituberkulotikumok:

PAS, Sztreptomicin, Ethambutol (EMB), Izoniazid (INH), Pyrazinamid, Rifampin
 
Az antibiotikumokról szóló cikkünket itt találod !

Immunoterápia

Immunoterápiával a szervezet védekezőképességét fokozzuk a fertőző betegség megelőzése vagy gyógyítása érdekében.

Passzív immunizálás

Kész, más szervezetben termelődött ellenanyagot juttatunk a szervezetbe, mely azonnali de átmeneti hatású védelmet biztosít, mert a bevitt ellenanyag kiürül. Ehhez hasonló mechanizmus az újszülöttek védettsége az anyától kapott ellenanyagok révén, mely az élet első 3-6 hónapjában sok betegség ellen nyújt védelmet. Ezeknek az ellenanyagoknak az összefoglaló neve : immunglobulinok.

Aktív immunizálás

Az oltóanyag elölt vagy gyengített kórokozót tartalmaz. A lényeg, hogy a szervezetet ellenanyag termelésre ösztönzi, anélkül hogy a betegség maga kifejlődhetne az oltóanyag hatására. Az így megszerzett védettség tartós, hisz a szervezet emlékezni fog a kórokozóra és az ellenanyag is állandóan jelen lesz a vérben.
 
A védőoltásokról szóló cikkünket itt találod !

Kortikoszteroid kezelés

Gyulladáscsökkentő és antiallergiás hatás érhető el használatával. Szájon át vagy intravénásan alkalmazható szerek. Tartós kezelésnél mellékhatásokkal kell számolni (elhízás, gyomorfekély, cukorbetegség…)

Immunszupresszív kezelés

Bizonyos autoimmun folyamatokban (pl. krónikus hepatitisz( az immunszupresszív terápia jó eredményeket hoz. A lényege az immunrendszer aktivitásának csökkentése gyógyszerrel.

Tüneti terápia

Sok esetben a fertőző betegség kezelésekor csak tüneti terápia alkalmazható ( pl. vírusfertőzések), mely életveszélyes helyzetekben (pl. nagyon magas láz, kiszáradás veszély, görcsök, keringés támogatás stb…). döntő fontosságú sőt életmentő lehet.

Járványügyi teendők fertőző betegségek kapcsán

Bejelentési kötelezettség

Törvényben meghatározott betegségeket vagy annak gyanúját, írásban, és bizonyos esetekben sürgősen (pl telefonon) is meg kell tenni a megfelelő hatóságok felé. A legtöbb fertőző betegséget ki is kell jelenteni. Ez az észlelő orvos, intézmény feladata.

Fertőző betegek elkülönítése

Szintén törvényben meghatározott azon fertőző betegségek köre, melyek elkülönítést igényelnek az esetleges tovaterjedés megakadályozása céljából. A törvény rendelkezik az elkülönítés helyéről és módjáról (otthon, gyógyintézetben, zárt fertőző osztályon, stb…)

Kötelező vizsgálatok

Szintén hatósági előírások rendelkeznek a kötelezően elvégzendő vizsgálatokról és azok módjáról. (széklet, torok váladék, stb…) Meghatározott fertőző betegségek esetén a környezet vizsgálata is szükségessé válhat, mely a kontaktok szűrését és megfigyelését, elkülönítését és védőoltását is jelentheti.