Kanyaró (morbilli) tünetei és kezelése

A kanyaró (morbilli) egy igen ragályos vírusos fertőző betegség. Kiállása életre szóló immunitást eredményez. Hurutos bevezető szakkal, kiütésekkel és allergiás állapottal jár, mely szövődményekre hajlamosíthat.

A kanyaró kóroktana, járványtana és kórlefolyása:

A kanyaró kórokozója a morbilli vírus, mely csekély ellenálló képességgel rendelkezik, így a külvilágban hamar elveszíti fertőzőképességét.
 
Kizárólag cseppfertőzéssel terjed, a kanyarós gyermek a vírust az orr és a torokváladékával üríti. A levegőbe került nyálcseppecskék a légáramlattal messzire elsodródhatnak, ezért a betegség kontagiozitása igen nagy, közel 100%-os.
 
A kanyaró terjedésében a fertőzött személyek és tárgyak érintése nem játszik szerepet.
 

A kanyaró tünetei:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Ajánló Antibiotikumok
Védőoltások
Fertőző betegségek
(Új lapon nyílnak meg)

A kanyaró lappangási ideje 10 nap, majd a prodroma szakában hurutos tünetek kezdődnek.
 
Egyre magasabbra szökik a láz, felső légúti hurut és kötőhártya gyulladás jelentkezik.
 
A szem beragad, a beteg könnyezik és kerüli a fényt. Ez a hurutos szakasz 3-4 napig tart.
 
A kiütések megjelenése előtt egy nappal a szájban a pofa nyálkahártyáján az örlőfogak magasságában, jellegzetes sárgás fehéres pontocskák, az úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. A szájpadon foltos, piros lencsényi nagyságú elváltozások láthatók. (Kép itt !)
 
A  kanyaró kiütéses szakasza a  fertőzés után 14 nappal kezdődik. A kiütések (exanthema), szabálytalan, bőr felszínéből kiemelkedő, nyomásra elhalványodó formában jelennek meg. Színük sötétvörös esetleg livid. Először a fül mögött, tarkótájon, arcon és nyakon, később a törzsön és a végtagokon jelennek meg a kanyaró kiütései.
 
A láz ismét magasra szökik és a hurutos tünetek is erősödnek. 3-4 nap múlva a kiütések a kivirágzás sorrendjében felülről lefelé haladva elhalványodnak, színük megbarnul, majd finom hámlás kíséretében eltűnnek.

A kanyaró diagnózisa:

Morbilliform (kanyaró szerű) kiütéseket más kórképek is okozhatnak (p.l mononukleózis, allergiás bőrtünetek stb.), biztos elkülönítése csak vírusszerológiai vizsgálattal lehetséges.

A kanyaró kezelése:

A kanyaró szövődménymentes esetben csak tüneti terápiát igényel, pl. lázcsillapítás, orrtoalett, folyadék bevitel stb.
 
Fontos a gondos ápolás és megfigyelés.
 
A gyermeket ne tartsuk túl meleg helyiségben, szellőztessünk gyakran.
 
Fektessük úgy hogy ne zavarja a fény, szemét kamillateával borogathatjuk. A kiütések alatt is mosdatható.
 
Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kanyarós gyermek állapotát, meg kell figyelni a lázát, légzését, bőrszínét, sírását és köhögését mert órák alatt súlyos szövődmények alakulhatnak ki.
 
Szövődményes esetben a tüneti terápia kiegészül a szövődményes betegség terápiájával (pl. antibiotikum, szteroid, stb.)
 

A kanyaró szövődményei:

Krupp, hörghurut, tüdőgyulladás, középfülgyulladás és szinuszitis is előfordulhat a kanyaró következményeként. Legsúlyosabb szövődménye az encephalitis (agyvelő gyulladás), melynek kimenetele még ma is bizonytalan.
 


 

A kanyaró megelőzése:

A kanyaró elleni védőoltás a kötelező védőoltások körébe tartozik. Aktív védőoltás, vagyis az oltóanyag élő gyengített kórokozót tartalmaz, melyet 15 hónapos kor betöltése után adnak be, rubeola és mumpsvírussal kombinálva. (MMR oltás) Az oltás után 7-12 nappal láz és kiütés jelentkezhet, ilyenkor lázcsillapítás szükséges. Az oltás feltehetőleg életre szóló védettséget ad, de 11 éves korban emlékeztető oltásban részesülnek a gyermekek.
 
Azok a gyermekek akik még nem részesültek a kanyaró elleni védőoltásban, passzív védelemként gamma-globulint kaphatnak, amennyiben a környezetükben felbukkan a betegség. A lappangási idő 4-5. napjáig adott gamma-globulin teljes védettséget nyújt.
 
A kötelező védőoltás bevezetése előtt a kanyaró halálozása egyes járványokban  1,7% volt.