Légmell tünetei és kezelése

A légmell idegen nevei: (PTX, pneumothorax)

A légmell okai:

Légmell a neve annak a kóros állapotnak, amikor levegő kerül a mellhártya két rétege közé. A mellhártya fali és zsigeri lemeze között alapvetően csak képletes rés van, ebben a légnyomás negatív, így szívó hatás érvényesül és ez tartja a tüdőt kitágulva. Ha ebbe az űrbe levegő jut, a szívóhatás megszűnik és a tüdő részlegesen vagy teljesen összeesik.

A légmell formái kórokok szerint:
  1. elsődleges spontán légmell, ennek az oka ismeretlen. Viszonylag ritka, leggyakrabban újszülött korban fordul elő, amikor a szülőutakon történő áthaladás, és az első légvételek okozta nyomásváltozás miatt a tüdőt borító mellhártyalemez megreped. Nagyobb gyermekek esetén valószínűleg a mellhártya alatt elhelyezkedő nagyobb hólyagok (bullák) repednek meg mellkasi nyomásfokozódás alkalmával (pl. székelés, köhögés…)
  2. sokkal gyakoribb a másodlagos spontán légmell, amelyet különböző tüdőbetegségek okoznak (pneumonia, TBC, daganat, asztmás roham…)
  3. légmell harmadik formája a traumás légmell, melyet a mellhártya sérülése okoz (nyitott mellkasi sérülés, bordatörés mely felsérti a mellhártyát…)


A légmell tünetei:

Nehézlégzés (dyspnoe)

nehézlégzés A nehézlégzés, a szervezet légszomját, oxigénhiányát jelző tünet. A beteg láthatóan erőlködve lélegzik, a légzési segédizmait is igénybe veszi a légzéshez. Sok betegséghez társulhat nehézlégzés, fontos felismernünk a jeleit mert az esetek többségében sürgős beavatkozás szükséges.
Tovább…

A légmell nagyságától függenek.
 
Kis területet érintő légmell akár tünetmentes is lehet. Nagy kiterjedésű pneumothorax azonban az állapot hirtelen romlásával jár.
 
Szúró mellkasi fájdalom, és heves köhögési roham jelentkezik, nehézlégzés, cyanosis és tachycardia kíséretében.
 
A kóros oldalon a mellkas előredomborodik, és légzéskor alig tér ki. Ezek a légmell klasszikus tünetei.
 
Különösen veszélyes a szelepes vagy ventil PTX, melynek során a mellhártya sérülése szelepszerűen működik, belégzéskor levegő jut a mellüregbe, de kilégzéskor a sérülés zár így minden egyes légvétellel nő a mellkasi nyomás és végül feszülő légmell alakul ki.
 
Az érintett tüdőfelület összeesik, a kialakult nyomáskülönbségek hatására a mellkasban található nagyerek és szív helyzete is megváltozhat, egyszóval súlyos légzési és keringési elégtelenség lép fel, mely azonnali beavatkozást igényel.
 

A légmell diagnózisa:

 
A beteg tünetei valószínűsítik a diagnózist.
 
Nagyobb légmell kopogtatási hangja mély, hangos és dobszerű. Hallgatózással a beteg oldal lényegében néma, vagy helyenként halk légzés hallható.
 
RTG-n jól látszik a levegő a mellhártya lemezei között. Nagy légmell esetén a középvonal az ép tüdőfél felé tolódott és a tüdő összeesett, légtartalma csökkent.
 

A légmell kezelése:

 
A légmell kórházban gyógyítandó betegség.  A kis spontán légmell magától gyógyul, kezelést nem igényel.
 
Az életet közvetlenül veszélyeztető nagy feszülő légmell esetén mellkaspunkciót és állandó szívást kell alkalmazni a nyomásviszonyok helyreállítása érdekében.
 
Az alapbetegséget mely a légmell kialakulásáért felelős, meg kell szüntetni.
 

A légmell prognózisa:

 
Függ a kialakult légmell nagyságától. A kisebb méretű pneumothorax spontán gyógyulhat, nagyobb légmell esetén hetek alatt szívódik fel a levegő a mellhártya lemezei közül.
 
Nagy, egész tüdőfélre kiterjedő légmell, vagy túlnyomásos pneumothorax esetén, a légzési nehezítettséghez súlyos keringési zavar is társulhat, mely életveszélyes állapotot jelenthet.
 
A sokáig fennálló légmell miatt tartósan összeesett tüdőszövetben összenövések alakulnak ki, hegesedés indul és már nem állhat vissza a légmell előtti egészséges állapot.