Reflux betegség (GOR) tünetei csecsemő és gyermekkorban

 
A reflux betegség (GOR, gastrooesophagealis reflux) a tápcsatorna felső szakaszának működési zavara. A reflux során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, így tüneteket (gyomorégés), nyálkahártya gyulladást és hosszútávon szövődményes elváltozást okoz.

A reflux betegség oka:

A nyelőcső alsó szakaszán található körkörös záróizom elégtelenül zár, így a gyomor tartalma vissza tud kerülni a nyelőcsőbe. A reflux okozója a záróizom gyengesége, vagy megnövekedett hasűri nyomás, esetenként a két tényező együttesen.

A reflux tünetei:

A reflux tünetei és következményei egyénenként és életkoronként változatosak. A reflux betegség vezető tünetei a gyomorégés, etetéshez kapcsolódó bukás és hányás (nagyobb mennyiségű étel visszafolyása esetén), savas felböfögés és nyelési fájdalom.
 
A reflux miatt újszülött és csecsemőkorban gyakori bukás és hányás figyelhető meg, valamint nyűgösség bukáskor.
 
A bukás önmagában normális jelenség, a legtöbb kisbaba bukik néha mert az emésztőrendszere fejletlen. A fiziológiás bukás kis mennyiségű, fehér színű és nem jár sírással.
 

Reflux esetén a bukás zöld, vagy sárga (néha véres), gyakori böfögés, hányás és csuklás jelentkezhet. A refluxos baba nyugtalan, sír, esetenként szájszag figyelhető meg. A sósavat tartalmazó gyomortartalom felmaródásokat okozhat a nyelőcsőben és gyulladást okoz, ami a nyelést igen fájdalmassá teheti. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést. A reflux jele lehet ha sokszor hátrafeszíti a nyakát és hátát, mert így megnyúlik a nyelőcső ami enyhíti a kellemetlen érzést. A gyakori hányásokkal a táplálék egy része elvész, emiatt csecsemőkorban a fejlődés elmaradása, dystrophia és atrophia alakulhat ki.
 
A reflux során a nyelőcsőbe került gyomortartalom és a bukások miatt, gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő orrmelléküreg gyulladások (szinuszitiszek), valamint fülfertőzések jelentkezhetnek. Gyakoribb a félrenyelés, és a légvételkor, a nyelőcsőben pangó savas gyomortartalom gőzének belélegzése miatt gyakoribbak az alsó légutak és a tüdő betegségei, reflexes apnoé (légzéskimaradás), és asztmatikus  nehézlégzés jelentkezhet súlyos esetben a reflux szövődményeként.
 
Nagyobb gyermekek akik már be tudnak számolni a reflux okozta tüneteikről, gyomorégést, szegycsont mögötti fájdalmat, savas felböfögést és az ezt követő torkot maró érzést jeleznek. A nyelőcső gyulladása erős nyelési fájdalmat okozhat. Krónikus köhögés és rekedtség jelentkezhet, és az ő esetükben is gyakoribbak a felső és alsó légúti betegségek: orrdugulás, szinuszitiszek, fülgyulladások, bronchitis, asztma és tüdőgyulladás ismétlődhet. Lepedékes nyelv és rossz szájszag kíséri a reflux betegséget.

Reflux betegség diagnózisa

A tipikus tünetek megléte esetén a diagnózis egyértelmű. További vizsgálatokat ebben az esetben csak egyéb betegségek kizárása miatt végeznek. Riasztó tünet megjelenése esetén (pl. véres hányás) nyelőcső és gyomortükrözést végeznek a kialakult szövődmények vagy egyéb betegségek kizárása céljából.
 
Diagnosztikus célú gyógyszeres vizsgálat az úgynevezett protonpumpa-gátló terápiás teszt, aminek során gyomorsavcsökkentő kezelésben részesül a beteg néhány hétig. Ha a tünetek megszűnnek, a reflux betegség valószínűsíthető.
 
A reflux vizsgálatát szolgálja a tartós 24 órás nyelőcső ph monitorozás, melynek során az orron keresztül levezetett szondával lehet mérni a nyelőcső alsó szakaszának kémhatását, amit egy műszer folyamatosan regisztrál. A kémhatás savas irányba eltolódása bizonyítja a reflux betegséget.
 
24 órás nyelőcsőimpedancia-mérés az egyik legújabb vizsgálati módszer. Az előző vizsgálathoz hasonlóan szonda bevezetésével lehet mérni a nyelőcső ph-ját, valamint a nyelőcsőbe visszajutott gyomortartalom folyékony szilárd és légnemű összetevőinek mozgását a nyelőcső több pontján.
 
A reflux kivizsgálásának eleme a röntgen és a kontrasztanyagos  nyeletéses röntgen vizsgálat, az egyéb betegségek (pl rekeszsérv), valamint a nyelőcső mozgásának megfigyelése céljából.
 
Az UBT teszt egy kilégzési teszt, mellyel a gyomortüneteket okozó  Helicobacter pylori baktérium jelenlétét lehet kimutatni.
 




 

A reflux betegség kezelése

A reflux betegség kezelésének egyik meghatározó eleme a megfelelő étkezés.

Refluxos baba etetése, gondozása – reflux diéta

Szoptatott refluxos babák esetén tervezzünk gyakoribb szoptatást, egyszerre kevesebb mennyiségű anyatejjel, mert a kisebb mennyiségű ételt könnyebb megemészteni. A gravitációt kihasználva, függőleges vagy félig ülő helyzetben szopjon a baba, így nehezebben folyik vissza a nyelőcsőbe a gyomortartalom. A helyes mellretétel csökkenti a levegőnyelést és a refluxos visszaböfögést. Nyugtalan, nehezen szopó csecsemő esetén a bőrkontaktus, és a sétálva, ringatva szoptatás segíthet a megnyugtatásban és az étel elfogadásában. Szoptatás után kerüljük a felesleges mozgatást, ingerlést, és a hirtelen mozdulatokat. Büfiztessünk sűrűn, mellváltás előtt és szoptatás után is.
 
A reflux beteg csecsemőt ne (SE !) tegyük ki dohányfüstnek, és anya kerülje a koffein fogyasztást. Kerüljük a has nyomását, ne adjunk rá hasat és törzset szorító ruhadarabokat. A bal oldalon fektetés és a hason fektetés csökkenti a reflux tüneteit, ám hason csak éber babát fektessünk a megnövekedett bölcsőhalál kockázat miatt. A  vízszintesen hanyatt fekvés a legrosszabb a reflux szempontjából és a bukások, hányások kapcsán nagy a félrenyelés és fulladás veszélye is. A kb 30 fokban megemelt ágyvég csökkenti a tüneteket, de nem elég a fejet emelni, az egész matracot (így a baba testét) pozícionáljuk. Biztosítsunk nyugodt környezetet, szeressük a kicsit, a nyugodt babák körében kevesebb a reflux. Sok szülőnek beválik ha kendőben vagy hordozóban hordozza a gyermekét, a függőleges helyzet és a testi kontaktus segít a reflux tüneteinekk leküzdésében.
 
A csecsemők nagy része kinövi a reflux betegséget, ezért egy éves kor alatt ha a gyarapodás megfelelő, a megfelelő gondozáson kívül nincs feltétlenül szükség egyéb terápiára.
 
Az anyatejet fogyasztó babák körében ritkább a reflux, hisz az anyatej a babának megfelelő összetételű, könnyen emészthető és lúgos kémhatása révén semlegesíti a gyomorsavat.
 
Tápszert fogyasztó refluxos babák részére léteznek speciális tápszerek melyek összetételük és állaguk (sűrűbbek) révén, csökkentik a reflux tüneteit.

Refluxos gyermek gondozása

Nagyobb gyermek esetén is kulcsfontosságú a táplálkozás és az életmód.
 
A nehezen emészthető, fűszeres ételek tovább maradnak a gyomorban így fokozzák a tüneteket. Javasolt a könnyebb ételek fogyasztása, sűrűn, kis adagokban.
 
A szénsavas italok savtartalmuknál és puffasztó hatásuknál fogva szintén fokozzák a tüneteket.
 
Az ecetes, savas ételek szintén kerülendők.  A csokoládé, nagyobb gyermekek esetén (serdülők) az egyébként is tilos koffein és a  dohányfüst, valamint az alkohol károsan hat a záróizom működésére.
 
A teában található alkaloid a koffeinhez hasonlóan kedvezőtlenül hat a reflux betegségre.
 
A rendszertelen étkezés és az ülő életmód is hátrányosan befolyásolja a betegséget.
 
A gyomor túltöltése, kiadós étkezés, a szoros ruhadarabok, és bizonyos sportok (pl súlyemelés) fokozzák a hasűri nyomást, így az étel könnyebben visszakerül a nyelőcsőbe, így a reflux tüneteinek erősödését okozhatja.
 
Lefekvés előtt pár órával már ne étkezzen a gyermek, és érdemes emelt törzzsel fektetni.

 Reflux betegség gyógyszeres kezelése:

Enyhe esetekben a gyógyszertárban kapható szódabikarbóna, vagy recept nélkül kapható savközömbösítő gyógyszerek is megfelelő segítséget nyújtanak, de hosszútávú rendszeres alkalmazásuk kerülendő, mert hatással vannak a szervezet só és vízháztartására, így a vérnyomásra, vér kémhatására stb. Hatásuk rövid, csak a gyomorban jelen lévő savat közömbösítik, ám ezzel sokszor még több sav termelésére ösztönzik a gyomrot, így a tünetek akár erőteljesebben térhetnek vissza néhány órás enyhülés után.
 
Az orvos által felírt szerek közül enyhébb reflux esetén alkalmazzák a hisztamin 2 antagonistákat, melyek a gyomor nyálkahártya sósav elválasztását csökkentik. (pl Quamatel)
 
Korszerűbb szerek az úgynevezett protonpumpa gátlók (PPI -k), ezek szintén a sósav termelését gátolják a gyomorban.(Pl Omeprazol, pantoprazol, stb…). A reflux miatti nyelőcső tüneteket gyorsan és hatékonyan csökkentik, ám a teljes tünetmentességig hónapokig tartó kezelésre is szükség lehet. A tünetek megszűnése után fenntartó kezelésként hosszútávon kell szedni csökkentett adagban.
 
Léteznek nyelőcső perisztaltikát fokozó szerek, illetve az akut nyelőcső gyulladás kezelésére rövidtávon alkalmazható szerek, melyek védőréteget képeznek a nyelőcső nyálkahártyáján így csökkentve a gyulladást és védve a nyálkahártyát.
 
A jól megválasztott gyógyszeres kezeléssel a reflux betegek 80-90%-a tünetmentessé válik.
 
A gyógyszeres kezelés eredménytelensége esetén az esetek kis százalékában műtétre kerülhet sor, melynek lényege hogy megerősítik a záróizmot. Ma már laparoszkópos technikával is elvégezhető a műtét.

Reflux betegség szövődményei:

Hosszan fennálló nem kezelt súlyos reflux, tartós nyelőcső gyulladást, nyelőcső fekélyeket, vérzést, perforációt és hegesedést okozhat. A nyelőcső perforáció (kilyukadás) életveszélyes állapot. A hegesedés következményeként nyelőcsőszűkület alakulhat ki ami a táplálkozás nehézségét okozhatja.  Az évtizedekig fennálló reflux betegség a nyelőcső hámjának elfajulásához vezethet, a megváltozott nyálkahártya hám ellenállóbb lesz a sósavra de könnyebben alakulnak ki rajta rosszindulatú daganatok (Barett-nyelőcső).
 
Csecsemőkorban a fejlődés elmaradása, sorvadás, és a félrenyelés miatti fulladás következhet be a reflux miatt.
 
A refluxos betegek körében minden életkorban gyakoribbak a visszatérő és nehezen gyógyuló légúti betegségek, krónikus nátha, orrmelléküreg gyulladások, fülgyulladások, hörgő és tüdőgyulladások, asztma. A savas visszafolyás éjszakai köhögést és életveszélyes gégegörcsöt okozhat.