Rühesség

A rühesség (scabies) okozója a rühatka, mely egy körülbelül 0,3 mm nagyságú élősködő a bőrben. A parazita fertőzést a Sarcoptes scabiei nevű atka (rühatka) okozza, mely a bőr rétegei közé fúrja magát. Először rézsútosan halad lefelé, míg eléri a nedvdúsabb rétegeket, ezután a bőrfelszínnel párhuzamosan halad tovább. Az atka járata néhány mm hosszú, szürkés, zegzugos formában látható is a bőrön. A nőstény a járatokba rakja a petéit. (kép a rühatkáról)
 
A rühesség fertőz, közvetlen érintkezéssel terjed emberről emberre. Ruházat és ágynemű ritkán terjesztheti, mert a rühatka nem túl ellenálló a környezettel szemben, élettartama rövid, így az egyszerű mosás elpusztítja.

A rühesség tünetei:

Legfontosabb tünete a nagyon erős viszketés, mely főleg éjjel ágymelegben jelentkezik, mert az atkák ekkor a legaktívabbak. A viszketés az egész testre kiterjedhet, és nagyon kínzó.
 
Maga a fertőzés nem okoz tüneteket, a viszketés oka feltehetőleg az atkák által kiváltott allergiás reakció. Az allergiás reakció hatására kis piros papula, vagy vesicula alakulhat ki a járat elején, melyen apró pörk látható.
 
A járat eleje néha a bevitt szennyeződéseknek köszönhetően kirajzolódik a bőrben.
 
A viszketés miatt a gyermek vakarózik, így a fertőzött területeken vakarásnyomok láthatók. A vakarózás miatti bőrsérülések miatt gyakori a baktériumos felülfertőződés, mely gennyes bőrelváltozások formájában jelentkezhet.
 
Hosszabb ideje fennálló rühesség esetén, az allergizáló anyagoknak köszönhetően borsónyi, bőrből kiemelkedő csomók alakulhatnak ki, melyek a gyógyulás után hetekig, hónapokig megmaradhatnak.
 
A rühatka kedveli a nyomásnak kitett, vékony bőrfelületeket, így a rühesség jellemzően az ujjak között, a csuklón, hónaljban, a nemi szervek környékén, az emlőbimbón és a farpofákon az ülőgumók felett alakul ki. Az arc ritkán fertőződik.
 
Csecsemők esetén,  zavaros tartalmú hólyagok jelenhetnek meg a rühesség hatására.
 




 

A rühesség diagnózisa:

 
A tünetek az előzmények és az orvosi vizsgálat alapján felállítható a diagnózis, melyet kérdéses esetben a bőrről vett kaparék mikroszkópos vizsgálatával lehet alátámasztani, mert a kaparékban láthatók a rühatkák.
 

A rühesség kezelése:

 
A kezelés legfontosabb célja a rühatka és a petéinek elpusztítása. Ennek céljára benzilbenzoát, szalicilát vagy kén tartalmú krém vagy oldatos kezelés használható. (pl. Novascabin). Csecsemő és gyermekkorban a fajlagosan nagy testfelület miatt, nem használható az összes szer, hisz a bőrről felszívódott anyagok mérgezést okozhatnak. Gyermekek esetén az orvos által előírt szert használjuk, az orvos által előírt módon!
 
A rühesség kezelése során a teljes testet kezelni kell (nyaktól a lábujjakig), vannak 24 órás vagy több napos kezelések is. A felvitt szernek általában 24 órán át a bőrön kell maradni a siker érdekében.
 
A bőr kezelése mellett a ruházat és az ágynemű fertőtlenítő mosása is szükséges a visszafertőződés megakadályozása miatt. Az együtt élő családtagokat is kezelni kell a rühességben szenvedő gyermekkel egyidejűleg.
 
Utókezelésként szükség lehet bőrnyugtató és viszketés csillapító kezelésre is a tünetek elmúlásáig.
 

A rühesség megelőzése:

A rühesség nehezen megelőzhető, érintkezéssel könnyen elkapható közösségekben, tömegközlekedésen stb… Mivel a rühatka könnyen elpusztítható, a rendszeres gyakori kézmosás, higiénia segít a fertőzés megelőzésében.
 
A ruházat és az ágynemű rendszeres mosása, a felismert esetek elkülönítése, környezetük fokozott fertőtlenítése segíthet a terjedés megakadályozásában.