A szűk szülőcsatornán áthaladó újszülöttet erős mechanikai hatások érik még spontán szülés esetén is, így szülési sérülések alakulhatnak ki. A szülési sérülések veszélyét növelik az eszközös szülések (pl. fogó, vákum). Az így szerzett sérülések egy része azonnal felismerhető, más részük azonban csak később okoz tüneteket.

Gyakori szülési sérülések

Vérömleny a koponya csonthártyája alatt (cephalhaematoma externum)

Az egyik leggyakoribb szülési sérülés. A szülőcsatornán áthaladó fej bőre és a csonthártya eltolódik a koponyacsont felett, emiatt a csonthártya erei elszakadhatnak és vérömleny (haematoma) alakulhat ki. Az újszülött fején elődomborodás formájában jelentkezik, mely általában puha tapintatú és tapintáskor folyadékhullámzás érezhető a dudorban. Általában az egyik falcsont felett alakul ki. Születés után lassan növekszik kb 5-6 napig, majd lassan felszívódik és a duzzanat megszűnik. A nagyobb haematoma elcsontosodhat, ilyenkor kis csontvastagodás marad vissza.

Kezelést általában nem igényel.

Koponyacsont törés (fractura cranii)

Ritkán alakul ki magában. Sokszor cephalhaematoma, agyvérzés vagy agyérülés kíséri. Előfordul hogy a csont behorpad, ilyenkor sebészi úton emelik ki a behorpadt csontrészletet, a későbbi szövődmények (pl. epilepsia) megelőzése érdekében.

Kulcsonttörés (fractura claviculae)

Szintén nagyon gyakori szülési sérülés. Sokszor tüneteket sem okoz, máskor a sérülés oldalán nem vagy alig mozgatja a karját a baba. A kulcscsontot végigtapogatva, a törés helyén tapintva fájdalmasan felsír. Néha csak akkor derül ki a törés, mikor a csontvégek csontosodása miatt kemény csomó jelenik meg a kulcscsonton (csontheg, callus).

Kezelése: speciális kezelést nem igényel, kíméletes gondozás szükséges, fontos hogy a karjánál fogva ne mozgassuk!

Felkartörés (fractura humeri), combcsonttörés (fractura femoris)

Ritka szülési sérülések. Ha z újszülött valamelyik végtagját nem mozgatja, mozgatáskor pedig fájdalmasan sír, felmerül a végtagtörés gyanúja. RTG vizsgálattal mutatható ki a törés.

Kezelése: A végtagot rögzítik a gyógyulásig. Újszülöttkorban a csonttörések gyorsan és általában nyom nélkül gyógyulnak.
 




 

Fejbiccentő izom sérülése (torticollis, ferdenyak)

A szülés közben a fejkifejtés során előfordulhat, hogy a fejbiccentő izom rostja elszakadnak, az izomban vérömleny keletkezik, mely hetek alatt hegesedve, zsugorodva gyógyul. Az izom a fejet a sérült oldal felé húzva torticollis alakul ki.

Kezelése: az újszülött nyakán tapintható duzzanat masszírozása, és nyújtó tornáztatás. Amennyiben a konzervatív kezelés eredménytelen, műtéti megoldás szükséges.

Arcidegbénulás (paresis nervi facialis)

Az arcideg a fül előtt lép ki az arcra, és fogós műtétek, szúk szülőcsatorna esetén megsérülhet. Az arcidegbénulás tünetei síráskor látszanak a legjobban, a nyugalomban levő újszülött arcán néha semmi nem tűnik fel.

A bénult oldal mozgása akadályozott, a szemhéj nem csukódik, a homlokát nem ráncolja a baba, és a száj a sérült oldalon nem húzódik félre.

Kezelést nem igényel, néhány hét alatt magától gyógyul.

Karidegfonat sérülés (laesio plexus brachialis)

Főleg farfekvés esetén fordul elő. Felső és alsó típusa létezik.

Felső típusnál a váll és a felkar izmai bénultak, a baba nem tudja a kezét a feje fölé emelni.

Alsó típusnál az alkar és a kéz izmai bénultak. Jellegzetes kéztartással jár, a kar petyhüdten csüng, a kar és a kéz ízületei behajlított állapotban vannak és a tenyér hátrafelé tekint.

A kar mozdulatlansága nem feltétlenül jelenti a bénulást, hiszen törés esetén is kíméli a karját az újszülött a fájdalom miatt. RTG vizsgálat után lehet elkülöníteni a kórképeket.

Kezelése: mielőbbi elektro és fizikoterápia, gyógytorna.

Rekeszizom bénulás

A rekeszizmot beidegző ideg bénulása okozza a rekeszizom egyik oldalának bénulását. Légzészavar és cyanosis miatti kivizsgálás során szokott rá fény derülni.

Egyéb belső szervek szülési sérülései viszonylag ritkák, azokról az adott szervrendszer betegségei között írunk.