A tetanusz (tetanus), nem ragályos fertőző betegség, melynek jellemzője hogy tartós vagy ismétlődő merevgörccsel jár.

A tetanausz oka

A tetanusz kórokozója a Clostridium tetanii baktérium, mely egy Gram-pozitív, anaerob spórás baktérium. A kórokozó igen erős görcskeltő toxint termel. A baktérium spórája igen ellenálló a környezeti hatásokkal szemben, így évekig is megőrzi a fertőzőképességét.
 
A toxin neve tetanospazmin, mely az idegvégződésekben gátolja az ingerületátvivő anyag (acetilkolin) lebomlását, így a mozgatóidegekben folyamatos ingerátvitel történik, vagyis az izmok folytonosan az összehúzódásra kapnak “parancsot”, melynek következménye a görcs.
 
Alapvetően háziállatok belében él (ló, tehén), és az állat ürülékével a talajba kerül. A fertőzés, mély, szúrt, vagy roncsolt, földdel szennyezett sebek esetén jön létre, mivel a kórokozó anaerob, vagyis a kedvező körülmények akkor állnak fent ha nincs oxigén a környezetében, így a felületes horzsolt sérülések esetén nem nagy a veszélye a tetanusz fertőzésnek.
 
Újszülötteken a köldök is behatolási pont lehet, ezért szokták tiltani a szülészeti és újszülött osztályokon a cserepes virág bevitelét.
 
A tetanusz lappangási ideje: 3-21 nap.

A tetanusz tünetei

Minél rövidebb a tetanusz lappangási ideje, annál súlyosabb a betegség lefolyása.
 
Általános tünetekkel kezdődik, mint a fertőző betegségek zöme. Levertség, rossz közérzet, végtagfájdalmak jelentkezhetnek. Ezt követően szájzár (trismus) alakul ki, a beteg nem tudja a száját nyitni beszéde, táplálkozása nehezített. Ez után az arc izmainak a megfeszülése jellegzetes arckifejezést eredményez, mely torz mosolyszerű formában jelenik meg (risus sardonicus), miközben a fej hátraszegett állapotban van a nyaki izmok görcse miatt.
 
A görcs továbbterjedésével a törzs és a végtagok is megfeszülnek, a beteg hátraszegett fejjel fekszik, gerince homorított. A fej nem hajtható előre, a has sem betapintható. Külső ingerek hatására (fény, hang, érintés), a merevgörcs súlyos rángógörcsös állapotba mehet át, mely percekig is eltarthat, és akár csonttöréseket is eredményezhet.
 
A tetanusz lázzal nem jár.
 
A beteg öntudata tiszta marad, az izomgörcsök rendkívül nagy fájdalmat okoznak. A tetanusz miatti görcsök rendkívül nagy terhet rónak a szervezetre, mely a keringés és a légzés súlyos zavarához vezet.
 




 

A tetanusz kezelése:

A kezelés célja a toxint termelő baktériumok elpusztítása antibiotikumokkal, a behatolási pont kezelése, kitisztítása, és az életfunkciók fenntartása a toxin kiürüléséig. A túlélés csak erre felkészült intenzív osztályon lehetséges, de a tetanusz még így is nagy százalékban halálos betegség.
 
A görcs ellen alkalmazhatók olyan izomrelaxánsok, melyek az acetilkolin hatását felfüggesztik, ennek azonban az az eredménye, hogy az összes izom felé megáll az ingerületátvitel, vagyis a légzőizmok sem működnek így gépi lélegeztetésre van szükség.

A tetanusz megelőzése, tetanusz oltás:

Magyarországon a kötelező védőoltások közé tartozik a tetanusz elleni védőoltás.  Hazánkban 2, 3, 4, és 18 hónaposan, valamint 6 és 11 évesen történik tetanusz elleni immunizálás.
 
Régebben bármilyen sérülés esetén törvényszerűen oltottak emlékeztető oltással vagy ellenanyaggal, ha a beteg egy éven belül nem volt oltva, mára már azonban finomították a tetanusz elleni oltóanyagok használatának szabályait.
 
Részlet az Országos Népegészségügyi Központ módszertani leveléből:

A sérülés esetén alkalmazandó tetanusz profilaxis alapvetően a sérülés körülményeitől, valamint a sérült oltási anamnézisétől függ.
 
A fertőződés kockázatát a sérülést ellátó orvos mérlegeli. A kockázatbecsléskor a sérülés jellemzőit az alábbi szempontok szerint kell megállapítani.
 
tetanusz kockázat elemzés
 
Az ún. tetanusz-fertőzésre nem gyanús, tiszta, kis sérülések a sebellátáson túl semmilyen specifikus tetanusz-prevenciót nem igényelnek.
 
A tetanusz-fertőzésre gyanús sérülések alkalmával a sebészi ellátáson kívül a sérülteket az alábbiak szerint kell védőoltásban részesíteni (lásd VII/2. sz. táblázat).
 
1. A korábban alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült, 1940. december 31. után született személyek, továbbá a három oltásból álló alapimmunizálásban részesült csecsemők/kisgyermekek számára, amennyiben a tetanusz toxoid tartalmú vakcinával történt utolsó oltásukat öt éven belül kapták, sérülésük esetén specifikus tetanusz elleni prevenció nem szükséges. (Az alapimmunizált, valamint az alapimmunizáláson túl további egy-három emlékeztető oltásban részesült, általában 16 éven aluli gyermekek/serdülők tetanusz-fertőzésre gyanús sérülései esetén nincs szükség sem tetanusz toxoid oltásra, sem pedig tetanusz elleni humán immunglobulin adására.)
 
2. A korábban alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült (1940. december 31. után született, továbbá az ennél idősebbek közül az 1986-1992. közötti kampányoltások során oltott) sérülteknek, ha az utolsó emlékeztető oltás óta 5 év, vagy annál több idő telt el, a sebellátáskor 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoidot kell adni.
 
3. A korábban alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült (1940. december 31. után született, továbbá az ennél idősebbek közül az 1986-1992. közötti kampányoltások során oltott) sérülteket 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid és 250 NE, vagy az alábbiakban felsorolt súlyos esetekben 500 NE tetanusz immunglobulin egyidejű beadásával kell aktív és passzív immunizálásban részesíteni, ha az utolsó emlékeztető oltás óta 10 év, vagy annál több idő telt el, és a seb súlyosan roncsolt, földdel szennyezett, idegen test maradt bent, fejsérülés fordult elő, sokk, kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn.
 
4. Alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban nem részesült (vagy ezt igazolni nem tudó) felnőtt sérültet 250 NE vagy 500 NE tetanusz immunglobulin és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell passzív és aktív immunizálásban részesíteni. A háziorvos feladata a sérült tetanusz elleni oltottsági státuszának tisztázása és szükség esetén aktív immunizálásának folytatása a tetanusz elleni teljes védettség (2 oltásból álló alapimmunizálás és legalább 1 emlékeztető oltás) eléréséig.
 
5. Két hónaposnál fiatalabb oltatlan csecsemőket, valamint az egy vagy két tetanusz toxoid tartalmú védőoltásban részesült csecsemőket/kisgyermekeket, ha a sérülés és az utolsó oltás között kevesebb, mint két hét telt el, kizárólag passzív immunizációban kell részesíteni 250 NE tetanusz immunglobulinnal.
 
6. Az egy vagy két tetanusz toxoid tartalmú védőoltásban részesült csecsemőket/kisgyermekeket, ha a sérülés és az utolsó oltás között több mint két hét telt el, 250 NE tetanusz immunglobulin és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell passzív és aktív immunizálásban részesíteni. Az immunológiailag sérült egyéneket aktív és passzív immunizációban kell részesíteni.
 
Tetanusz újraoltási szabályok
 
Forrás: http://www.oek.hu/oek.web