Tetvesség, fejtetű, lapostetű, ruhatetű gyerekeknél

A tetvesség, egy ízeltlábú élősködő által okozott fertőzés. A közhiedelemmel ellentétben a tetvesség nem szégyen, és nem mindig függ össze a higiéniai szokásokkal. A fejtetű például a kifejezetten ápolt dús hajban érzi jól magát. Egyes statisztikák szerint az emberek 10%-a találkozik a fejtetű fertőzéssel élete folyamán. Főleg gyermekek körében tarol (bölcsi, óvoda, iskola), de a gyermek hazahozva a rovart, az egész családot hamar megfertőzheti az élősdivel.
 
Védekezni ellene szinte lehetetlen, ezért szégyenkezni felesleges. Mielőbb vegyük fel a telefont, hívjuk a védőnőt, óvónőt, tanárnőt, hisz mielőbb szűrik és kezelik a gyermekközösség tagjait, annál valószínűbb az “invázió” megfékezése.
 
A tetvesség orvosi neve: pediculosis.

Fejtetű (pediculosis capitis)

A fejtetű (pediculus capitis) egy néhány mm hosszú szürkésbarna, hosszúkás alakú rovar, mely a fejtetőn a hajban él. Vérszívó rovar, naponta többször szív vért a hajas fejbőrből, ilyenkor viszketést okoz.
 

A fejtetű tünetei:

A fejtetű a petéit a hajszálak tövére ragasztja. A petéinek neve serke, melyek kb. 0,8mm nagyságúak.
 
Főleg a tarkótáji részeken, fül mögött fedezhetők fel a serkék.
 
A haj növekedésével a hajszálra tapadt serkék eltávolodnak a fejbőrtől. Könnyen összekeverhetők a korpával, ám a fejtetű petéje a korpával ellentétben erősen rögzül a hajszálra, onnan nem lehet lehúzni.
 
A fejbőr erősen viszket és a nyak gyakran bepirosodik. A fejbőrön vakarásnyomok láthatók, melyek ha felülfertőződnek baktériumokkal, gennyes váladékozást okoznak ami a haj csomós összetapadását eredményezheti.

 




 

Lapostetű (pediculosis pubis)

A lapostetű (Phtyrius inquinalis), egy barnás színű pajzs alakú élősködő, mely a serdülőkor után megjelenő fanszőrzetben élősködik és petéit is oda rakja.
 
Kisgyermekek a velük alvó felnőttektől fertőződhetnek, náluk a szempillák tövén, a szemöldökben és a hajban szaporodnak el.

A lapostetű tünetei:

A szeméremtájékon jelentkező erős viszketés, a fanszőrzeten megtalálható serkék utalnak a lapostetű fertőzésre. A csípések helye a lapostetű nyálában található anyag hatására kékes-lilásan elszíneződhet, ez kisgyermekek esetén a törzsön és háton is látható.
 

Ruhatetű (pediculus vestimenti)

Ma már szinte csak nagyon elhanyagolt higiénés és szociális helyzetben élőkön fordul elő. A ruhatetű nem él a bőrön, petéit a ruha és az ágynemű szálaira ragasztja, csak a vérszívás idejéig tartózkodik a bőrön. Elsősorban a nadrág vagy szoknya övének megfelelően okoz csípéseket, melyek erősen viszketnek.

 

A tetvesség kezelése

Mindhárom tetűfajta ellen ugyanazok a szerek használhatók.
 
A kezelés speciális oldattal történik, melyet a hajra (vagy érintett területre)  kell kenni és az adott szer használati utasításainak megfelelően órákig rajta hagyni. Léteznek speciális tetűirtó samponok is. Mindig a gyártó utasításai szerint használjuk a szereket!
 
Némely szer hatásosabb ha légmentesen lezárjuk közben a kezelt felületet. (pl. nylon fólia segítségével). A kezelést többször meg kell ismételni, hisz a serkékből kikelt élősködőket is el kell pusztítani.
 
Új élősködők kikelése megelőzhető, ha a serkéket lehúzgáljuk a hajszálakról és megsemmisítjük, ám a kezelés mindenképp szükséges így is, hisz az apró serkék mindegyikének mechanikus eltávolítása szinte lehetetlen küldetés.
 
A korszerű tetűirtók a serkéket is elpusztítják, ám azokat így is érdemes eltávolítani a hajról. Vagy egyesével lehet lehúzgálni, vagy sűrű kefével…
 
Érdemes a ruházatot ágyneműt fertőtlenítő mosásnak alávetni, hisz akár rovarok, akár lehullott serkék bújhatnak meg a ráncokban.
 
A családtagok átvizsgálása és kezelése is szükséges. A gyermekközösségeket is értesíteni kell, hisz a gyermekek könnyen elkapják egymástól a fertőzést.
 
A lapostetű nemi betegségnek számít, hisz nemi érintkezéssel terjedhet. Lapostetű fertőzés esetén a lehetséges partnereket is kezelni kell.