Állásfoglalást fogadott el a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen az Európai Parlament (EP) kedden strasbourgi plenáris ülésén, többek között azt javasolva, hogy a tagállamok biztosítsanak valamennyi gyermek számára minden életkorban hozzáférést az ingyenes és minőségi közoktatáshoz.
 
Minden negyedik gyermek nehéz körülmények között él az Európai Unióban, gyermekkori nehézségeik pedig egész életükre hatással vannak – olvasható az Európai Parlament által kiadott közleményben.
Az állásfoglalásban a parlament felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a gyermekszegénység csökkentéséért.
 
Az unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerint tavaly mintegy 26 millió gyermeket fenyegetett szegénység vagy társadalmi kirekesztés Európában. Ez az unió 28 tagállamában a gyermekek 27,7 százalékát jelenti.
 
A közlemény arról is tájékoztat, hogy minden uniós tagállamban élnek gyermekek nehéz körülmények között. Romániában a gyermekek 51 százalékát, Bulgáriában pedig 45,2 százalékát fenyegeti a szegénység. Magyarországon ez az arány 41,4 százalék, így az ország a sor végéről a harmadik az uniós tagállamok között. Az unió országai közül Dániában, Svédországban és Finnországban a legalacsonyabb a gyermekszegénység kockázata.
 
A gyermekek alultápláltsága szintén nagy probléma. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) kimutatása szerint Észtországban, Görögországban és Olaszországban 2008 óta kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik két egymást követő napon nem ettek húst vagy halat – derül ki az uniós közleményből.
 




 
A szegénység nem csak a pénz hiányát jelenti. A szegénység társadalmi kirekesztettséggel, az oktatás és a megfelelő egészségügyi ellátás hiányával is járhat. A statisztikák azt is kimutatták, hogy az elvált szülők, főként az egyedülálló anyák gyermekei számára jóval nagyobb a kockázat.
 
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott írásbeli hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamokban meglévő egyedi és komplex problémákra országspecifikus javaslatokat a jelentés nem tud tenni, így nem mutat túl az általánosítás szintjén.
 
Magyarországon jelenleg legalább 550 000 gyermek nem jut napi meleg ételhez szünidőben és közel 50 ezer gyermek éhezik naponta. Európában ezzel hazánké a harmadik legrosszabb mutató a gyermekszegénységet illetően.
 
A képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a gyermekéhezésre a magyar kormány, mint egy általa már régen megoldott problémára tekint, ezért nem is támogatta azt a nemrég indult civil kezdeményezést, amely e probléma felszámolását tűzte ki célul, és amely mellett minden más hazai párt kiállt.
 
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon a gyermekek 41,4 százaléka, azaz szinte minden második gyermek szegénységben él. A képviselő szerint ez bizonyítéka annak, hogy az elmúlt években szociális krízis alakult ki a magyar társadalomban, amelyre a kormány egyszerűen nem érzékeny.