A jövő évi költségvetési tervezetben 150-200 milliárd forinttal több jut az egészségügyre – mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy szakmai fórumon pénteken Siófokon. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette, az idei és a jövő évi ágazati növekmény a GPD 1,5 százalékát teszi ki.
 
Az államtitkár a Magyar Kórházszövetség XXIX. kongresszusán úgy fogalmazott, “kemény másfél év van mögöttünk, és erős eredményeket értünk el.
 
Emlékeztetett arra, hogy 2016 áprilisa és decembere között 120 milliárd forintot fordítottak a kórházak adósságának rendezésére, ezen felül 15 milliárd forintra pályázhattak a működésük racionalizálását célzó programokkal. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: hogy évek óta csökken az intézmények által termelt adósság, míg 2014-ben 4,5 milliárd forint volt a havi össznövekedés, addig 2015-2016-ban már csak 2,5 milliárd forint volt havonta.
 


 
Ónodi-Szűcs Zoltán beszélt arról is, hogy a két nagy intézmény – a volt Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Tisztiorvosi Hivatal – átalakítása nagyobb zavarok nélkül zajlott le.
 
A humánerőforrás-helyzetet említve “trendváltásról” beszélt az államtitkár, mint mondta, mind az orvosoknál, mind a szakdolgozóknál csökkent az elvándorlás, és emelkedett az orvosegyetemre jelentkezők létszáma is.
 
Fontos eredménynek nevezte azt is, hogy sikerrel zárult a svájci finanszírozású alapellátási modellkísérlet, és annak folytatására ebben az évben már hazai forrás áll rendelkezésre, a következő évben pedig az elképzelések szerint további száz háziorvosi praxist vonnának be.
 
Arra a fórumon elhangzott kérdésre, hogy az egészségügyben gazdasági-műszaki területen dolgozók mikor kapnak béremelést, az államtitkár azt válaszolta, hogy a 26 ezer -ezen a területen dolgozó – munkavállalóból 17 ezren érintettek voltak a januári minimálbér- és garantált bérminimum-emelésben.
 
A gond ott van, mondta , hogy ezen munkavállalók a közalkalmazotti (és nem az egészségügyi) bértábla szerint kapják fizetésüket, és egészségügyi államtitkárként nincs ráhatása a közalkalmazotti bértáblát szabályozó jogszabályra, arra pedig, hogy a kjt.-t “megbontsák”, nem lát lehetőséget.
 
Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az lenne a cél, hogy az egészségügy a nemzetgazdaság ágak átlagbér szerinti sorrendjében a 3.-4. helyet foglalja el a mostani 11. helyett. Hozzátette: “a lengyel egészségügyi bérszintet már elértük, a szlovákot éppen súroljuk, a cseh még mindig előttünk van 500 euróval”.
 
Mészáros János helyettes államtitkár a jövő évi ágazati költségvetéstervezetről a fórum után újságíróknak elmondta: a népegészségügy programok, a szakellátás fejlesztése, a gazdálkodás optimalizálását ösztönző beruházások, az alap- és védőnői ellátás megerősítése, valamint az egynapos ellátások fejlesztése lesz a prioritás.
 
Szentes Tamás az országos tisztifőorvosi feladatokat ellátó helyettes államtitkár a fórumon azt mondta, népegészségügyi feladatellátásra a szükséges mértékhez képest kevés energiát fordítunk. Megjegyezte, az ellátórendszer komoly problémával fog szembe nézni, ha a népegészségügy területén nem érnek el pozitív változást.