Az emlőrákos betegek életkilátásait javítaná az az új terápia, amelynek állatkísérletei már sikeresnek bizonyultak. A kezeléssel azt szeretnék elérni a kutatók, hogy a gyógyszerekkel szemben ne alakuljon ki ellenállás a daganatokban – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn az MTI-vel.
 
A daganatok gyakran ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben és a kezelés ellenére tovább növekednek. Ennek a problémának a megoldására Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatója és munkatársai olyan terápiát javasolnak, amely elejét veheti a rezisztencia kialakulásának, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét – olvasható az MTA összegzésében, amelyben a Journal of Controlled Release című folyóiratban megjelent cikket ismertetnek.
 


 
Az összegzés szerint a kutatók a sejtek úgynevezett gyógyszerpumpáit próbálták “becsapni”. A gyógyszerpumpák olyan molekulák, amelyek sok egészséges sejtben is működnek, és a káros anyagokat, mérgeket távolítják el a szervezetből. Sajnos a ráksejtek ezeket arra használják, hogy kipumpálják magukból az elpusztításukra küldött gyógyszermolekulákat, így egy idő után rezisztenssé válnak a kezeléssel szemben.
 
A kutatók egy olyan szert vizsgáltak, amelyet gyakran alkalmaznak emlőrák esetében (doxorubicin). Ez kezdetben hatékony, később azonban – a gyógyszerpumpák miatt – érzéketlenné válnak rájuk a ráksejtek.
 
A kísérlet során két újítást próbáltak ki: egyrészt a szernek egy módosított formáját alkalmazták, másrészt nem lombikban, hanem élő szervezetben (egerekben) vizsgálták ennek a módosított szernek a hatásait.
 
Az eredményeket igen bíztatónak tartják: a kísérleti egerek háromszor hosszabb ideig éltek azokhoz az állatokhoz képest, amelyek a szer hagyományos formáját kapták. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy a módosított szert kapott egerekben nem, vagy csak sokkal lassabban alakult ki a rezisztencia.
 
A kutatók szerint mindez igen pozitív hatással lehet az emlőrákkal kezelt nők életkilátásaira.
 
“Eredményünk arra irányította rá a figyelmet, hogy szemben a korábbi megközelítéssel, ahol a már kialakult rezisztencia gátlására helyeztük a hangsúlyt, inkább a rezisztencia megelőzésére kellene gondolnunk: olyan terápiás protokollokat kellene kidolgoznunk, amelyek megelőzik, vagy legalább időben kitolják a tumorsejteket a terápiával szemben megvédő mechanizmusok megjelenését” – foglalta össze Szakács Gergely.