Változtatásokra van szükség a gyermekorvosi alapellátás megerősödéséhez, ennek érdekében dolgozott ki szakmai javaslatokat a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE).
 
Póta György, a szervezet elnöke a HGYE kétnapos konferenciájának nyitónapján újságíróknak elmondta, a javaslatok között a szakmai kompetenciák növelését, egy módszertani központ létrehozását, a tehetségtámogató tutorhálózat és az ezzel összefüggő utánpótlásképzést jelölte meg.
 
Elképzeléseik szerint lehessen plusz ellátást végezni a praxisoknak, mint például a második szakvizsga alkalmazása az alapellátási gyógyítás során, vagy legyen világos, hogy egy-egy licencvizsgával milyen további ellátásra lesz jogosult az adott házi gyermekorvos. Ez utóbbi például a krónikus betegségben szenvedő gyermekek ellátását könnyítené meg, tehermentesítve a járóbeteg-ellátást.
 


 
“Szeretnénk többet vállalni” – fogalmazott az elnök, jelezve, úgy látják, hogy a gyerekgyógyász szakvizsgával szerzett tudásuk nincs kellőképpen kihasználva.
 
Póta György úgy vélte, hogy szükség lenne a házi gyermekorvosi szakmának is egy módszertani központra, amely felkarolná a szakmai irányelvek fejlesztését, és egyéb területen is segítené a szakmát.
 
A HGYE elnöke elmondta, a gyermekek és a szülők alapvető érdeke, hogy az alapellátásban korlátozás nélkül, az ország egész területén hozzájuthassanak a csecsemő- és gyermekgyógyász által nyújtott ellátáshoz.
 
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a konferencián előadásában egyebek között arról beszélt, hogy az elmúlt időben jelentősen emelkedett a praxisok finanszírozása. Mint fogalmazott, tudja, hogy ez nem elég, de az irányt jól mutatja.
Egyetértett abban az egyesület elnökével, hogy szükség van egyfajta indikátorrendszerre, amely a többletmunkát elismeri, valamint beszélt arról, hogy hamarosan megjelenik a kollegiális szakmai vezetői rendszerről szóló jogszabály.
 
Az államtitkár szerint jól működik az ösztöndíjrendszer, és azt mondta, el tudja képzelni, hogy a jövőben emelkedni fog az ösztöndíj összege.
 
Ónodi-Szűcs Zoltán beszélt a különböző védőoltásokkal kapcsolatos kormányzati elképzelésekről is. Azt mondta, a bárányhimlő elleni oltás kapcsán két verzión gondolkodnak. Az egyik szerint ingyenessé válna az oltás, de igazi “egészségnyereséget” akkor hozna, ha kötelezővé tennék a vakcina beadását. A másik változat szerint a 16 éves korosztályt vizsgálnák védettség szempontjából, és azokat a lányokat kellene beoltani, akik nem kaptak oltást, vagy nem estek át a betegségen – ismertette az elképzeléseket.
 
A meningococcus B vírus elleni oltás esetében az elképzelés az, hogy a vakcina árához valamilyen mértékig támogatást adna az állam.
 
A Romániában járványos szintet elérő és Magyarországra is begyűrűző kanyarós megbetegedésekről azt mondta, valószínűleg újra kell oltani a határ menti megyékben élő egészségügyi alkalmazottakat. Utalt arra, hogy korábban felmérték, az egészségügyi dolgozók közül ki mennyire védett kanyaró ellen, és kiderült, több mint tíz százalékuk nem védett.
 
Kiemelte, legalább azoknak védettséget kellene szerezniük, akik kapcsolatba kerülhetnek kanyarós beteggel.
 
Arra a kérdésre, hogy a három említett védőoltás esetében mikor lesz döntés, Ónodi-Szűcs Zoltán azt válaszolta, az anyag a kabinet előtt van.