Fültőmirigy duzzanat gyermekkorban

A fültőmirigy (parotis) a három pár nagy nyálmirigy legjelentősebb tagja. A nyálmirigyeket érintő betegségek esetén kialakuló fültőmirigy duzzanat jól látható a nyak oldalán. A fültőmirigy állományában fut és ágazik el az arcideg, ami a mimikai izmok beidegzéséért felelős.

A fültőmirigy duzzanat  leggyakoribb okai:

Leggyakrabban valamilyen fertőzés következtében kialakuló gyulladás (parotitis) okozza. A kórokozók általában a szájüregből a nyálvezetéken keresztül jutnak be a nyálmirigybe, ritkábban a vérárammal kerülnek a fültőmirigy állományába.

A védőoltás elterjedését megelőzően a leggyakoribb fültőmirigy duzzanatot okozó betegség a járványos vírusos fültőmirigy gyulladás (mumpsz) volt, ami manapság már ritka az oltottak körében. A mumpsz víruson kívül több kórokozó okozhat vírusos fertőzést a fültőmirigyben, pl. influenza, CMV, Coxsackie vírus.

Nem megfelelő szájhigiéne, vagy a nyál elfolyásának akadályozása miatt pangó nyál (pl. nyálkő) kedvez a baktériumok szaporodásának, így bekövetkezhet a parotis gennyes bakteriális fertőzése és a miatta kialakuló fültőmirigy duzzanat. A baktériumok megtelepedését segíthetik az egész szervezetet megterhelő folyamatok (egyéb betegség, immunműködés csökkenés) is.

Előfordulhat autoimmun betegség következtében kialakuló gyulladás is.

A nyálvezeték elzáródása vagy szűkülete szintén fültőmirigy duzzanatot okozhat, hisz a nyál elfolyásának akadályozása miatt a termelődött nyál a mirigyben gyűlik össze. A nyálvezeték szűkületét általában nyálkő, sérülés miatti hegesedés, vagy születési rendellenesség okozza. Másodlagosan, felülfertőződés következtében gyulladás alakulhat ki.

A fültőmirigy duzzanatot okozó daganatok, leginkább csak felnőtteknél fordulnak elő.

A fültőmirigy duzzanat kísérő tünetei:

A fertőzéses gyulladásokban jelentkezhet a duzzanat mellett láz, szájszárazság, az arcizmok mozgászavara és fájdalom. Bakteriális gennyes gyulladás esetén a fültőmirigy feletti bőr lobos, piros lehet. A fertőzéses eredetű duzzanatok gyorsan, akár órák alatt is kialakulhatnak, lehetnek egyoldaliak, vagy mindkét oldalra terjedők.

Az autoimmun eredetű gyulladás során a duzzanat lassan fejlődik ki, mindkét oldalra terjed és szinte tünetmentes a folyamat.

A nyálvezeték elzáródás vagy nyálkövesség tünete lehet, ha étkezés után alakul ki a duzzanat a gyermek nyakán, ami szűkület esetén néhány óra alatt megszűnik, majd a következő étkezéskor újra megduzzad. Teljes elzáródás esetén a duzzanat csak napok alatt múlik el. A nyál pangása, feszülést és fájdalmat okoz.
 




 

A fültőmirigy duzzanat kivizsgálása:

A kórelőzmények felvétele után fizikális vizsgálatot végez az orvos. Áttapintja a duzzanatot, figyeli a tömöttségét, fájdalmat és a duzzanat kiterjedését. Megfigyeli a nyálvezetéken keresztül ürülő nyálat, (masszírozással rásegíthet a nyál ürülésére), ha nem ürül nyál elzáródásra utalhat, a gennyes nyál pedig bakteriális fertőzésre. A kórelőzmények és a fizikális vizsgálat valószínűsíti a diagnózist, melyet laborvizsgálattal, illetve nyálból vett tenyésztéssel támaszthat alá.  Képalkotó vizsgálatokkal ellenőrizheti a folyamatot (pl. nyaki ultrahang, RTG, CT), illetve fül-orr-gégészeti vizsgálatot is kérhet.

A fültőmirigy duzzanat kezelése:

A kezelés módja a kiváltó októl függ. Vírusfertőzés esetén tüneti terápia (láz, és fájdalomcsillapítás, bő folyadék, pihenés) javasolt, a vírussal a szervezet küzd meg, nincs ellene gyógyszer.
 
Bakteriális fertőzés esetén antibiotikum is kell a gyógyuláshoz. Nagymértékű gyulladás esetén kórházi ellátásra lehet szükség intravénás antibiotikum terápiával. Bakteriális fertőzések esetén párakötést alkalmazhatnak a gyulladásos folyamat beolvadásának segítésére.
 
Tályog kialakulása esetén szükség lehet sebészeti beavatkozásra (incisio), mely során a gennyes üreg megnyitásával és drén behelyezésével segítik a genny kiürülését.
 
Az autoimmun folyamatok esetén az alapbetegség gyógyítására koncentrálnak, szteroidokat adhatnak a gyulladás csökkentésére.
 
A nyálkövesség és a nyálvezeték szűkület gyógyításában nyálvezeték tágítás, és a nyálkő eltávolítása jön szóba. A másodlagos gyulladások idején antibiotikum adása válhat szükségessé.
 
Az összes fültőmirigy duzzanattal járó betegség kezelésében hasznos a nyálelválasztás fokozása, hisz a kórokozók kiürítésével, vagy a nyálkő “kimosásával” hamarabb gyógyul a betegség. Erre alkalmazható citrom nyalogatása, savanyú cukorka szopogatás, vagy rágózás. Kisebb gyermekek esetén a félrenyelés kockázata miatt válasszunk biztonságos módszert!