Hányás és hányinger (émelygés) okai gyermekkorban

Idegen nevek: vomitus, nausea

A hányás és a hányinger az egyik leggyakoribb tünet, mely számos kísérő betegség kapcsán előfordul, megjelenési formája és hevessége igen különböző lehet.

Elsősorban védekezési folyamat, melynek során a szervezet igyekszik megszabadulni a tápcsatornába került mennyiségben vagy minőségben nem megfelelő tápláléktól, mérgező vagy fertőző anyagtól.  Feladata hogy megakadályozza a káros gyomortartalom továbbhaladását az emésztőcsatornába. Irányítója az agyban, a nyúltvelőben található hányásközpont, ennek izgalmát kiváltó tényezők okozzák a hányingert, émelygést és a hányást.

Előtte általában hányinger (émelygés) jelentkezik, ami egy mással össze nem téveszthető rosszullét. A hányinger, vagy émelygés vegetatív idegrendszer izgalma miatti tünetek összessége:

  • tachycardia
  • sápadtság (vérnyomás esés)
  • verejtékezés
  • nyáltermelődés fokozódása

A hányinger vagy émelygés tulajdonképpen a hányás bevezető szakasza, a rosszullétet először öklendezés majd maga a hányás követi.

Hányás formái:

Bukás:

A bukás nem kifejezett hányás, a csecsemő “köp” kisebb mennyiséget vagy a táplálék kifolyik a szájából.
A bukás gyakori, és legtöbbször normális jelenség a csecsemőknél. Szinte minden kisbaba bukik néha, mivel éretlen még az emésztőrendszere, ami miatt az étel könnyebben folyik vissza a nyelőcsőbe, ugyanis a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom még gyenge. Bukás jelentkezhet ha étkezéskor mohó és sok levegőt nyel, vagy túl sokat eszik, vagy ha étkezés után mozgatjuk, forgatjuk.  Sok levegő nyelésekor a levegő feszítő érzést kelt a gyomorban, és mikor vízszintesbe helyezzük a gyermeket, a gyomorszáj ellazul és a levegő távozik, magával szállítva a táplálékot is. Amennyiben egyértelműen étkezés után jelentkezik, és mellette szépen fejlődik a gyermek, normálisnak mondható. A három hónaposnál kisebb babák felénél, naponta legalább egyszer jelentkezik a  bukás. A bukást általában 7-8 hónapos korra kinövik. Megelőzésképp étkezés után tartsuk a csecsemőt függőlegesen, büfiztessünk lefektetés előtt.



Kérődzés:

Néhány esetben megfigyelhető hogy a csecsemő a lenyelt táplálékot visszaöklendezi a két étkezés között, a szájában tartogatja majd újra lenyeli vagy kicsorgatja. Ez hosszú ideig folytatódhat. A bukásnak ez a formája utalhat refluxbetegségre. (GOR, GERD)

Hányás:

Általában étvágytalanság, émelygés és hányinger (nausea), hasfájás és nagyfokú sápadtság előzi meg.

Sugárhányás:

Hányinger nélkül, hirtelen jelentkező folyamat, melynek során a gyomortartalom nagy erővel, sugárban ürül.

[irp posts=”1310″ name=”Hányás ápolása, mit tehetünk a hányinger ellen?”]

A hányás és hányinger okai:

 Hányás bekövetkezhet helyi okból: a gyomor túlterhelése, túl sok vagy nehezen emészthető étel, az emésztőcsatorna betegségei  emésztési zavarok, helyi fertőzések , szűkületek és elzáródások okozhatják többek között.  (pl. gastritis – gyomorrontás, fekélyek, nyelőcső betegségei – reflux, achalasia, bélbetegségek stb…)

A hasűri szervek betegségeit reflexes hányás kíséri (pl. vakbélgyulladás, hashártya gyulladás, máj, epeutak vagy vese gyulladása és köves betegségei…) Reflexes hányást vált ki a garat izgatása, vagy makacs rohamszerű köhögés is.

Hányás jelentkezik fertőzéses-toxikus betegségek ( pl. felső vagy alsó légúti hurutok pl. torokgyulladás, mandulagyulladás, tüdőgyulladás, és szövődményeik…)  esetén is.  Ezek a leggyakoribb okai, de a szervezet bármely fertőzése okozhat hányást, ha a hányásközpontot vagy a gyomor nyálkahártyáját izgató anyagok, vagy toxinok szabadulnak fel a fertőzés kapcsán.

A hányás és hányinger okai között az anyagcsere és hormon zavarok is szerepelhetnek. (Galaktosaemia, laktóz-intolerancia, cukorbetegséghez társuló anyagcserezavar, veseelégtelenség miatti uraémia…) Gyermekkorban hányást okozhatnak a mérgezések is, mikor a kemoreceptorok vészjelzést küldenek a hányásközpontnak a szervezetbe került kémiai anyagról, és a szervezet igyekszik megszabadulni tőle. Ezek a kémiai anyagok származhatnak pl. romlott ételből, lenyelt vegyszerekből, de akár gyógyszerek mellékhatása is lehet. Kis gyermekeknél az érzéstelenítő és altatószerek gyakran okoznak hányást a műtétek után. Nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél az élvezeti szerek is okozhatják (pl. alkohol)

A középfülben található egyensúlyszerv izgalma is hányingert és hányást okozhat. A középfül gyulladásos betegségei, vagy kinetózisok (pl tengeri betegség, utazás, körhinta stb…) felboríthatja az egyensúlyt a szem érzékelése és az egyensúlyszerv között.

Szédüléssel járó idegrendszeri betegségek, migrén vagy akár vérnyomás esés miatti agyi vérellátási zavar következménye is lehet hányinger és hányás.

Sugárhányás – hányinger nélküli, táplálkozással nem összefüggő hányás, mely hirtelen váratlanul nagy nyomással sugárban ürül. Oka idegrendszeri nyomásfokozódással járó betegségek (pl. agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, agyrázkódás, stb…) Sugárhányást okozhat a pylorus stenosis nevű betegség, mely 2-4 hetes korban főleg fiúknál jelentkező étkezés utáni sugárhányást okoz. Az esemény után a baba újra szívesen eszik, majd újra hány.

Pszichés hányás – félelem, undor, családi konfliktusok, negatív élmények, stressz, vagy akár erős fájdalom hatására alakulhat ki. (pl. kisdedek étkezés elleni tiltakozása, iskolás gyermek reggeli hányása, bulimia…)