A bőr anatómiája, csecsemő és gyermek bőrének sajátosságai

 
A bőr a szervezetet kívülről borító szövet egyben a legnagyobb szervünk melynek élettani jelentősége többrétű.
 
A bőr óvja, védi a szervezetünket a külső behatásoktól, érzékszervként funkcionál, részt vesz a hőszabályozásban, az elektrolit és folyadék szabályozásban, valamint a kiválasztásban. A sokrétű funkciójának köszönhetően komoly szerepe van a szervezet egészséges működéséhez szükséges belső egyensúly (miliő) fenntartásában.
 

A bőr felépítése:

Három rétegből áll.

A felhám (a bőr külső rétege)

Többrétegű elszarusodó laphám, a bőr külső rétege. Folyamatosan termeli a hámsejteket, melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a tápláló irharétegtől, eközben differenciálódnak, lassan elszarusodnak, majd elhalnak és lekopnak.
 
A felhám vastagsága változó, a mechanikai hatásnak kitett területeken (pl. tenyér vagy talp) vastagabb, máshol vékonyabb.  
 
A felhámban találhatók a bőr színéért felelős pigmentszemcsék is. Ez egy festékanyag, melyeket a festéksejtek (melanocyták) termelnek, és a sugárzásoktól védik bőrünket.
 
A hám sejtjei között szabad idegvégződések találhatók.
 

Irha (a bőr középső rétege)

Az irha (dermis) laza rostos kötőszövet, kollagén és rugalmas rostokból és kötőszöveti sejtekből áll.
 
Az irhában találhatók a hámot tápláló erek, valamint a hő-, fájdalom-, nyomás- és tapintás ingereit felfogni képes receptorok többsége. Itt találhatók továbbá a bőr mirigyei, és a szőrtüszők.
 
Az irha felelős az ujjakon, a tenyéren és talpon lévő, egyénekre jellemző bőrlécrajzolatért is.
 

Bőralja (a bőr belső rétege)

Zsíros kötőszövet mely testtájanként, alkatonként és nemenként eltérő vastagságú.  Legfőbb feladata a hőszigetelés és a zsír raktározása.