A magzati fejlődés során a bélcsatorna több helyén alakulhat ki bélfejlődési rendellenesség.
 

A bélfejlődési rendellenességek főbb típusai a következők:

Bélelzáródás, bélösszenövés (atresia), illetve bélszűkület (stenosis)

A bélösszenövés miatti elzáródás, vagy bélszűkület a bélcsatorna bármely szakaszán kialakulhat, illetve akár nagyobb szakaszok is szűkebbek lehetnek az egészségesnél. A szűk vagy teljesen elzáródott bélcsatornán nem tud áthaladni a béltartalom, így bélelzáródás (ileus) alakul ki. A bélelzáródás súlyos állapot, mely azonnal műtétre szorul. (az ileusról itt olvashatsz).
 
Főbb tünetei a hányás, a széklet hiánya és az egyre fokozódó puffadás.
 
Leggyakrabban a patkóbél-vékonybél átmenetben alakul ki. A duodenum atresia a veleszületett bélösszenövések mintegy 25%-át teszi ki. A duodenum és vékonybél elzáródásokat csak a második életnap környékén szokták észrevenni, mert többnyire csak ekkor okoz tüneteket.
 
A vastagbél teljes elzáródása ritka, inkább csak szűkület (stenosis) alakul ki, melynek a hatására a szűkület fölötti bélszakasz kórosan kitágul. (Hirschsprung betegség, lásd lejjebb)
 
Atresia kialakulhat a bélcsatorna alsó szakaszán is. A végbél elzáródása (atresia recti), vagy a végbélnyílás hiánya (atresia ani) már korán, az első életnapokban tüneteket okoz. Az első gyanús jel a magzatszurok ürítésének késése, vagy elmaradása, később a bélelzáródás tünetei alakulnak ki, hányás, és puffadás. Jellegzetes tünete a végbél elzáródásának a bélsárhányás (miserere).
 
A végbélnyílás hiányát egyszerű megtekintéssel is fel lehet ismerni. Újszülött osztályokon épp az atresiák felfedezése miatt a születés után megtekintik a testnyílásokat és szondával ellenőrzik az átjárhatóságukat.