Beszédzavar és hangképzési zavar gyermekkorban

 

A hangképzési és beszédzavar gyógyításával foglalkozó orvosi tudomány a foniátria. A foniáter orvos a logopédus tanárral szorosan együttműködve dolgozik. A logopédia a gyógypedagógia egyik speciális ága.

 

Rekedtség, dysphonia

Hangképzési zavart, rekedtséget a gége szervi elváltozásai (gyulladás, fejlődési rendellenesség), és működészavaron alapuló (funkcionális) okok hozhatnak létre.

A felső légúti hurutokhoz társuló rekedtség természetes, a betegség gyógyulása után megszűnik.

A tartós rekedtség gyermekkorban sokszor hibás hangképzési technika miatt alakul ki. Ilyenkor a gégében nem látható kóros eltérés, ebben az esetben a gége működése változott meg. Rendszerint a  hangosan kiabáló, sokat mozgó, impulzív gyermekek esetén fordul elő, és a tartós rekedtség hátterében legtöbbször valamilyen pszichés ok áll. ( közösségbe kerülés, szülők válása stb…).

A felgyülemlett feszültséget a gyermek nem tudja kezelni, ami a hangszálak túlerőltetéséhez, hangos beszédhez vagy folyamatos suttogáshoz vezethet, ami szintén a hangszálakat fárasztja.

Ha a helytelen hangképzési funkció sokáig áll fent, szervi elváltozásokat okozhat és másodlagosan hangszalagcsomó, cysta alakulhat ki.

A rekedtség gyógyítása során a hang átnevelése, a pszichés gondozás, és a hangszalagcsomók mikrosebészeti kezelése történik. Fontos hogy két hétnél hosszabb ideig tartó rekedtség esetén forduljunk orvoshoz!

itt írtunk.

A késői beszédfejlődés leggyakoribb okai: hallászavar, értelmi fogyatékosság, központi idegrendszeri károsodás, mozgás visszamaradottsága, a beszédszervek (gége, garat, szájüreg) rendellenességei, ingerszegény környezet, vagy a túlzott beszédre ösztönzés.

Kezelés: a környezet megváltoztatása, és ha lehet a hiányzó képességek kialakítása.