Kóros soványság, éhezés, sorvadás csecsemőkorban

 
A felvett táplálék emésztése, és beépülése a szervezetbe hosszú folyamat, melyben ha zavar támad, a szövetek és a sejtek nem jutnak elég energiához és építőelemhez, a szervezet éhezik. Minden ártalom mely a csecsemőt éri, zavarhatja az energia felhasználás rendes menetét, például növelheti az energiaszükségletet, csökkentheti az étvágyat, ronthatja az emésztőrendszer működését, vagy a tápanyagok beépülését a szervezetbe.
 
Ha a szervezet nem jut a normális életfolyamatok fenntartásához szükséges energiához, kénytelen a tartalékokhoz nyúlni, és a hiányzó energiamennyiséget a szénhidrát és zsírraktárak felhasználásával fedezi. Az éhezés ezen szakaszában a súlygyarapodás megáll, a csecsemő lesoványodik, de életfolyamatai még jól működnek. Ez az állapotot a hypotrophia.
 
Ha a szervezet energiaraktárai kimerültek, és az energiabevitel még mindig kevesebb a szükségesnél, a szervezet a működő szervek anyagait kezdi el lebontani és felélni a hiányzó energiamennyiség pótlására. Ez elsősorban az izmok fehérjéit érinti. Ez az állapot a sorvadás vagy atrophia.
 
A sorvadás menetét lassítja, hogy a baba életfolyamatai csökkennek (hasonlóan a téli álmot alvó állatokéhoz), így az energiafelhasználás is csökken. Ebben az állapotban még a szervezet képes fenntartani az energiaszükséglet és a rendelkezésre álló energia közötti egyensúlyt, de már egy alacsonyabb szinten.
 
Ha az energiabevitel továbbra sem rendeződik, az energia egyensúly felborul, az életműködések további csökkentésével sem tudja a szervezet “megspórolni” a szükséges energiát. Ez az állapot a decompositio. Az életműködések tovább gyengülnek, majd elalváshoz hasonló állapot kíséretében megszűnnek.
 
A csecsemőkori kóros soványság tehát nem egy önálló betegség, hanem különféle ártalmak és betegségek miatti éhezés és energiahiány, melynek állomásai a hypotrophia, atrophia és decompositio.
 

Kóros soványság, éhezés, sorvadás okai:

A kóros soványságot okozhatja a nem megfelelő táplálás. A hosszú távon túl kevés vagy nem megfelelő összetételű táplálék nem képes fedezni az energiaszükségletet így elindul a fent részletezett fogyás majd sorvadás.
 
A súlyos sorvadás gyakori közvetlen okozói lehetnek a különféle fertőzések. Főleg az elhúzódó, krónikus fertőzések okoznak kóros soványságot és sorvadást, pl húgyúti fertőzések, középfülgyulladás, mastoiditis, vagy visszatérő bélhurutok, bőrfertőzések.
 
A szociális és kulturális helyzet javulása, a korszerű tápszerek megjelenése, és a csecsemő gondozás, és az egészségügyi ellátás színvonalának eredményeként, manapság már viszonylag ritka a táplálási hiba, vagy fertőzés miatti sorvadás. Míg az 1950-es években atrophiás csecsemőosztályok működtek olyan nagy volt a sorvadt babák száma, ma már csak 1-2 sorvadt csecsemőt kezelnek a gyermekosztályokon.
 
Napjainkban a csecsemőkori kóros soványság és sorvadás leggyakoribb oka a veleszületett fejlődési rendellenesség vagy anyagcsere zavar.
 
Nemritkán a fejlődési rendellenesség következtében már a méhen belüli életben elkezdődik a sorvadás és az újszülött idő előtt vagy kis súllyal születik.
 
A veleszületett szívhibák, vese, emésztési vagy idegrendszeri zavarok egyaránt okozhatnak fejlődési elmaradást és sorvadást. Az anyagcsere veleszületett hibái, az enzymopathiák is sorvadáshoz vezethetnek, főleg ha az agyagcsere betegség táplálék  felszívódási vagy tárolási zavarral jár. A veleszületett rendellenességek néha szülés után azonnal, néha csak hónapok múlva okoznak fejlődés lemaradást, melynek okát keresve derül fény a betegségre.
 
A negyedik ok ami sorvadáshoz vezethet, az ápolási és gondozási hibák összessége. Ez napjainkban gyakorlatilag megszűnt, melynek oka szintén a kulturális és szociális helyzet javulása, a higiéné, a korszerű táplálkozás elterjedése, valamint a kiterjedt védőnői hálózattal megvalósult gondozási és ellenőrzési rendszer.
 

A megelőzés legfontosabb eleme a szülők oktatása, az egészségnevelés, a folyamatos egészségügyi ellenőrzés, és a tanácsadások rendszere. Ez a feladat elsősorban a védőnők és a gyermekorvosok feladata.
 
Kiemelt figyelmet és nyomonkövetést igényelnek az újszülöttek és a csecsemők, mert ők a legveszélyeztetettebbek. A rendszeres védőnői látogatások, szoptatási tanácsadások már a születés utáni napokban segítenek azon szoptatási, higiénés hibák kiküszöbölésében melyek hosszútávon a fejlődés visszamaradását okozhatják.
 
A súly és hossznövekedés ellenőrzésével kiszűrhetők azok a babák, akik valamilyen okból lassabban fejlődnek a szokásosnál, így időben lehetőség van a közbelépésre.
 
A mellékelt szövegdobozban található cikkekben írtunk a táplálásról (mit, mikor és mennyit), valamint a hossz és súly fejlődésről. Az értékek csak iránymutatóak, a babák étvágya különbözik, és napszaktól függően néha többet, néha kevesebbet esznek, ne essünk pánikba ha 1-2 étkezésnél csökken az étvágy.
 
A súly és hosszgyarapodás sem folyamatos, teljesen normális ha egy-két hetes megtorpanások figyelhetők meg a gyarapodásban.
 
Hozzátáplálás vagy mesterséges táplálás esetén, a gyermekorvos ellátja a gyermeket a megfelelő tápszerrel. Napjainkban már korszerű tápszerek állnak a rendelkezésre melyek tökéletesen tudják fedezni a baba tápanyagigényét, mellékhatások nélkül.
 

A csecsemőkori kóros soványság, sorvadás kezelése:

A fejlődésben elmaradt csecsemőt minden esetben kórházban kell alaposan kivizsgálni, hogy fény derüljön a kiváltó okra.
 
A sorvadás kezelése során meg kell találni és meg kell szüntetni a kiváltó okot mely elindította és fenntartja a folyamatot. A betegség hypotrophia szakaszában egyéb kezelésre nincs is szükség, az alapbetegség gyógyítása után a fejlődés is helyreáll.
 
Az atrophia szakaszában már szükség van az életműködés helyreállítására irányuló általános kezelésre is.
 
A legfontosabb feladat az étrendi kezelés. Meg kell határozni azt a mennyiséget melyet a baba még tolerálni tud, ezt fokozatosan emelt anyatej adagokkal határozzák meg. Ha a tolerált mennyiség túl kevés, akkor tartós parenterális táplálásra van szükség.
 
A decompositio szakaszában a keringő plazma mennyisége csökken, ami a shock -hoz hasonló állapotot okoz. Súlyos válságos állapot, melynek leküzdése bonyolult orvosi feladat, mely magában foglalja a táplálást, a só és folyadékháztartás valamint a sav-bázis egyensúly helyreállítását, és a perifériás vérkeringés rendezését.