Meg kell erősíteni a gyermekvédelmi jelzőrendszert, hogy a szakemberek időben léphessenek, ha veszélyeztetett vagy bántalmazott fiatal kerül a látókörükbe – erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára beszélt egy hétfői budapesti szakmai konferencián.

Czibere Károly kifejtette: egyetlen “elkallódott gyermek is sok”, ezért szükség van az egészségügyi, köznevelési, szociális, családpolitikai ágazatok közötti gyakorlati együttműködésre. Az államtitkár a Családok átmeneti otthona elnevezésű országos módszertani konferencián azt mondta, a családok biztonságának megerősítése közös ügy, ezért nem szabad megengedni, hogy a családok vagy az őket segítő szakemberek magukra maradjanak nehézségeikkel.

A januárra tervezett jogszabály-módosítási csomag legfontosabb céljának a gyermekjóléti szolgáltatások megerősítését nevezte. Azt mondta, olyan szigorú jogbiztonságot kell teremteni, amelyben nem fordulhat elő, hogy egy szakember – legyen az pedagógus vagy gyermekorvos – nem jelez időben.

“A jelzés elmulasztása legalább olyan bántalmazás, mint más típusú gyermekbántalmazás” – fogalmazott Czibere Károly, aki szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer alapvető kérdéseit újra át kell tekinteni.

Arról is beszélt, újra kellene gondolni a családok átmeneti otthonainak rendszerét, mert szerinte az elmúlt 15 évben annak “bizonyos részei megereszkedtek”, és ezért vissza kívánnak térni a gyermekvédelmi törvényben rögzített alapelvekhez.

Czibere Károly elmondta, a rendszert úgy akarják átalakítani, hogy az arra ösztönözzön, a családok átmeneti otthonaiba ne “ragadjanak be” a családok, hanem a továbblépésük biztosított legyen.

Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a reszocializáció akkor lehet sikeres, ha van hová menniük a gondozottaknak, ha van társadalmi “kötőszövet”, tehát elérhető albérlet, munka és szolgáltatások. Közölte, ezért a jövőben falvakban nem, csak városokban hoznak majd létre átmeneti családi otthonokat.